A Magyar Nemzeti Táncegyüttessel indul a Budavári Palotakoncertek sorozata

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kiegyezés/150 című látványos táncszínházi előadásával indul augusztus 3-án a Budavári Palotakoncertek sorozata az Oroszlános udvarban. A produkció a korszak és az azt követő "boldog békeidők" virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, zenei világát és szokásait idézi meg.

MTI

Az elmúlt évek operettgáláinak sikere után az idei, ötödik évben négynapos fesztivállá bővül a Budavári Palotakoncertek eseménysorozata, az operett mellett a klasszikus és a népzene is helyet kap a programban. A különböző műfajokat összekapcsolja, hogy a fellépő társulatok - a Budapesti Operettszínház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Filharmonikusok - produkciói a kiegyezés 150. évfordulójához köthetők.

Augusztus 4-én és 5-én a Budapesti Operettszínház művészei lépnek fel a Sissi nyomában című esten. A magyar operettkomponisták mellett a bécsi operett világát is megidézi a műsor, amelynek szerkesztője Kerényi Miklós Gábor, rendezője Somogyi Szilárd.

A fesztivált a Nemzeti Filharmonikusok Magyar est című koncertje zárja augusztus 6-án. Hamar Zsolt vezényletével Liszt, Kodály és Dohnányi művei csendülnek fel, a szólista Ránki Fülöp zongoraművész lesz. Zsuráfszky Zoltán táncművész-koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a Kiegyezés/150 című előadás mintegy 50 évet ölel fel, az 1848-1849-es szabadságharctól az 1896-os millenniumi ünnepségekig tekinti át a magyar történelmet.

A koreográfus hozzátette: a korszakot egy-egy fontos pillanatot megragadva, zenében, táncban fogalmazzák meg a színpadon a táncegyüttes 20 párjával, valamint hagyományőrző együttesek közreműködésével, összesen 150-200 táncossal. Csodálatos tánc-, zene- és viseletkultúrát mutatnak be, amely a külföldiek számára is izgalmas élményt kínál a budai Várban, gyönyörű helyszínen - hangsúlyozta Zsuráfszky Zoltán.

Felidézte, hogy a produkció ősbemutatóját április 1-jén tartották a Müpában a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. Az előadás komor képpel, az aradi vértanúk kivégzésével indul, majd egyre világosodik az ország hangulata, a színpadi kép, megjelenik Kossuth és Deák politikai vitája, megtörténik a kiegyezés, Pest és Buda egyesül. Az első részben bemutatják a korszak virágzó tánc- és zenekultúráját, majd a második részben az 1896-os millenniumi kiállítás jelenik meg.

Az összeállításban látható különböző tánctípusok, a valcerek, a polkák, a palotás, a különböző tájegységek táncai nagyon színessé teszik a programot - emelte ki a koreográfus, hozzátéve, hogy a zenei válogatás is a korszakhoz illő: Liszt-, Erkel- és Strauss-művek is megszólalnak, és a népzenei paletta is színes. Az előadáson vetített képi világ jelenik meg a táncegyüttes mögött a némafilmek hangulatát megidézve.

Mint mondta, az előadásban fellép a Hosszúhetényi Népi Együttes, a Zengővárkonyi Népi Együttes és zenekara, valamint a Bagi Muharay Elemér Népi Együttes. A darabot Vincze Zsuzsa írta.