Pesti Srácok

A veszélyeztetett műemlékek közé kerülhet Bécs belvárosa

A világ 35 kulturális és természeti helyszínének világörökségi listára kerüléséről dönthet az UNESCO világörökségi bizottsága, amely szombattól ülésezik Krakkóban. A július 12-ig tartó tanácskozáson hét természeti, 27 kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg a bizottság, emellett áttekinti a veszélyeztetett 55 világörökségi helyszín állapotát, köztük Bécs történelmi belvárosának helyzetét is.

MTI

Az idén a listára nevezett 35 helyszín között szerepel az indiai Ahmadábád óvárosa, az északnyugat-angliai Lake District (tóvidék) és a ghánai Mole Nemzeti Park. Angola és Eritrea először jelölt helyszínt a listára: az angolai Mbanza-Kongo óvárosa és az eritreai főváros, Aszmara is szerepel a jelöltek között. Magyarország idén nem jelölt helyszínt a listára.

PestiSracok facebook image

Több világörökségi helyszín állapotának vizsgálatakor arról dönt majd a bizottság, hogy a veszélyeztetett kategóriába kerüljön-e. Ezek között szerepel egyebek közt Bécs történelmi városközpontja, a brazil Chapada dos Veadeiros és Emas Nemzeti Parkok, a Kaliforniai-öböl mexikói részének szigetei és védett területei, a nepáli Katmandu-völgy, Pakisztánban a lahori erőd és a Salimar-kertek. Ausztria egy magasház építésével teszi kockára Bécs történelmi központját. A veszélyeztetett világörökség listáján egyebek közt hat szíriai helyszín szerepel, köztük a harcokban súlyosan megrongálódott Aleppó vagy a részben lerombolt Palmüra.

Az UNESCO világörökségi listáján már 165 ország 1052 helyszíne szerepel, köztük 8 magyarországi helyszín, például Hollókő ófalu és környezete, a budapesti Duna-partok, a budai várnegyed, az Andrássy út vagy a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj. A listára kerüléssel az érintett országok kötelezettséget vállalnak a helyszínek védelmére és megőrzésére, a listán szereplés megkönnyítheti a pénzhez jutást a helyreállításhoz, a működtetéshez és az idegenforgalmi fejlesztéshez.

fotó: mobivis.org

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.