Pesti Srácok

Ízek, imák, szerelmek – Bob Dylan Triplicate című lemezéről

Amilyen lassan válaszolt volt Bob Dylan a Nobel-bizottságnak, hogy egyáltalán hajlandó-e átvenni az irodalmi Nobel-díjat, olyan gyorsan vette fel új dalait. Nemrég jelentek meg a klasszikus amerikai szerzeményeket tartalmazó daloskönyvei, a Shadows In The Night és a Fallen Angels, máris itt van a háromlemezes (!) Triplicate album, amely ott folytatja, ahol az előző két lemezzel abbahagyta.

PZL – 061.hu

A saját értelmezésében és a saját hangi adottságaihoz kalibrálva adja elő azokat a dalokat, amik nélkül az amerikai identitás olyan lenne, mint Hollywood westernfilmek nélkül. Színvonalas unalom, háromszor harminc percben, ami hosszú is, meg nem is, mégis végighallgatva a művész 38. albumát, azt mondhatjuk, hogy kellemes utazás, de nem egy cápauszonyú verdán, hanem inkább egy postakocsin. Amikor kikapcsolt a lemezjátszó, olyan érzésünk támadt, mintha egész életünkben mindig is ez a Dylan-album szólt volna… Bársonyos búgás, némileg kopott hang, mégis erős jelenlét.

PestiSracok facebook image

A már 75 éves Dylannek kétségtelenül nincs olyan hangja, mint Sinatrának, de ahogy ilyenkor lenni szokott, az atmoszféra és a figura hitelesíti a produkciót… A Triplicate takarékos hangszerelésű mutatvány, afféle középosztálybeli vacsorazene, amihez csak egyféle fogást szolgának fel, egy hatalmas, közepesen átsütött steak-et. Itt van az Herman Hupfeld dala, az As Time Goes By például a Casablanca című filmből, vagy Gordon Jenkins és Johnny Mercera szerzeménye, a P.S. I Love You, valahogy minden egyetlen hangon szólal meg ezeken a lemezeken.

Hiába ölel át évtizedeket a Dylan kottás könyve, egyanyagú az album, aminek lemezei önálló címeken futnak (Til’ The Sun Goes Down, Devil Dolls, Comin’ Home Late). Nehezen telik az idő, és az is megfordult a fejünkben, hogy bizonyára ennek az anyagnak a mesterszalagját hallgatta, ezért is írta olyan lassan a sokak szerint plágiumgyanús beszédét, ami nélkülözhetetlen volt a Nobel-díj átvételéhez. A Triplicate hangzását Dean Parks steel gitárja uralja, ami orvosilag igazoltan 100 alá viszi az ember vérnyomását, és azt is bebizonyítja, hogy az igazi ábrándozás 75 év fölött kezdődik.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.