Pesti Srácok

A női aktok mestere- vasárnapig még megnézheti a Kieselbachban

Szerencsés véletlenek sorozatának köszönhető, hogy a közelmúltban szinte érintetlenül előkerült Stein János Gábor festőművész alkotói hagyatéka. A közel 150 festmény, rengeteg vázlat, rajz és dokumentum alapján egy méltatlanul elfeledett, nemesen konzervatív művészi pálya bontakozik ki előttünk.

061.HU

Az 1874-ben Kolozsváron született festő a helyi középiskola elvégzése után a berlini festészeti akadémián kezdte el művészeti tanulmányait. Innen Párizsba utazott, ahol a Julian Akadémián a világhírű Benjamin Constant és Jean Paul Laurens tanítványaként képezte magát. A tanulóévek után bejárta Angliát, Hollandiát, Belgiumot, majd 1900-ban hazatérve Lotz Károly mester-iskolájában dolgozott tovább Budapesten.

PestiSracok facebook image

A századfordulót követő években sorra aratta sikereit: rendszeresen szerepelt a Műcsarnok kiállításain, díjakat nyert, majd egyre többször kérték fel monumentális feladatok elvégzésére. Murális munkái a móri templomban, a Kerepesi temető árkádos sírboltjának kupoláiban, az Operaház éttermében, az egri székesegyházban és a nyíregyházi plébániatemplomban ma is hirdetik kiemelkedő technikai tudását. 1920-tól az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként és az első magyar művészeti anatómia-könyv megalkotójaként szerzett hírnevet.

Stein János Gábor képeinek kiállítása nem csupán kései kárpótlás, egy méltatlanul háttérbe szorult, de szerencsésen fennmaradt életmű felbukkanásának megünneplése: ezt a gesztust elgondolkodtató provokációnak is szánjuk. Arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy a kvalitás, a művészi minőség nem csupán a modernek privilégiuma. Stein János Gábor a nemesen konzervatív, akadémikus festészet legjobb hagyományainak folytatója, abban a sorban áll, amelynek élén a nagy bravúrfestők, Benczúr Gyula vagy László Fülöp foglal helyet. A „virtuóz kéz”, a bámulatos technika, a tökéletesre csiszolt komponálás és az érzéki felületalakítás mind olyan erények, amelyeket ezen a kiállításon bőven van alkalom megcsodálni.

A világ és a művészet gazdag, sok rétegű, rengeteg „érvényes” olvasata van – kár bezárkózni egy magunkra erőszakolt, egy dimenziós értékrendbe. Magunkat tesszük szegényebbé, ha egymás ellen játsszuk ki a különböző korok, stílusok és művészi attitűdök képviselőit. Erre is figyelmeztet Stein János Gábor hagyatékának örömteli felbukkanása és képeinek kiállítása.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.