Pesti Srácok

Albummal és kiállításokkal idézik Magritte szellemét

Belgiumban könyvbemutatóval és kiállításokkal emlékeznek meg az ötven éve elhunyt René Magritte belga származású szürrealista festőről. A népszerű belga tengerparti üdülőhely, Knokke kaszinója előtti partszakaszon kedden nyíló szabadtéri élménykiállítással emlékeznek a szürrealista festőre.

MTI

A part homokján rendezett rendhagyó tárlatra egy fekete keménykalapot idéző óriási installációt állítottak fel, amelyben egy különleges szemüveg segítségével háromdimenziós utazáson lehet részt venni René Magritte festményeinek mágikus világában. A nap folyamán Eric Rinckhout művészetkritikus dedikálja az alkalomra megjelent, ötven festményt bemutató, Magritte leleplezve című kötetét. A kaszinóban a nyár végéig ingyenesen megtekinthető Magritte 1953-ban készült legnagyobb, 72 méter hosszú, 300 négyzetméteres freskója, az Elvarázsolt birodalom.

PestiSracok facebook image

A szürrealista festő emlékére szeptemberben a Brüsszel jelképévé vált Atomiumban rendeznek kiállítást. Október közepén pedig a Királyi Szépművészeti Múzeum épületében található Magritte Múzeumban nyílik évfordulós tárlat, amely elsősorban a festő művészetét alakító baráti és szakmai kapcsolatait mutatja be.

Ötven éve, 1967. augusztus 15-én halt meg René Magritte belga származású szürrealista festő, aki a megszokott tárgyakat szokatlan módon festette meg, megkérdőjelezve az emberi észlelésről alkotott közkeletű fogalmainkat. Magritte 1916-ban beiratkozott a brüsszeli Szépművészeti Akadémiára. Ekkoriban került a kezébe egy futurista kiállítás katalógusa, lenyűgözték a józan ész elleni esztétikai hadviselés korlátlan lehetőségei. Az első világháború után készítette el első, kubista stílusjegyeket mutató plakát- és reklámterveit. 1926-ban készítette első szürrealista festményét, az Eltévedt zsokét. Ekkor kötött barátságot André Bretonnal és csatlakozott a szürrealisták köréhez.

Magritte képzeletét a mindennapi tárgyakban (pipa, esernyő, keménykalap, egy szem alma) megnyilvánuló misztikum foglalkoztatta. 1928-29-ben festette a Képek árulása című festményét, amelyen egy közönséges pipa látható, alatta a felirattal: Ez nem egy pipa. Művei a pop-art, a minimalista és a konceptualista művészeket is megihlették, művei megismertetéséért a popkultúra is sokat tett. Alkotásai rendkívül népszerűek: 2009-ben Brüsszelben fényes nappal rabolták el egyik képét, a Christie's londoni árverésén pedig 2017 márciusában rekordáron, 13,5 millió fontért ütötték le egyik festményét.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.