Pesti Srácok

III. Béla király és kora a fehérvári Koronázási Szertartásjátékban

III. Béla Árpád-házi király koronázása és életének főbb állomásai jelennek meg a székesfehérvári Koronázási Szertartásjáték pénteki és szombati előadásain a Nemzeti Emlékhelyen felállított szabadtéri színpadon.

MTI

A III. Béla - Az aranykor trónusán című koronázási szertartásjáték csütörtök esti nyilvános főpróbáján Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy a szertartás egyedül egy helyen lehet autentikus és pontos, ez pedig Székesfehérvár. Mint mondta, a városnak különös jelentősége van a magyar történelmében. "Mi vagyunk a nemzet egyik történelmi fővárosa", ami büszkeséget és felelősséget is jelent - tette hozzá. A szertartásjátékot rendező Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója kiemelte: talán egyetlen egy magyar király koronázása körül nem volt annyi zűr, mint III. Béláénál. Ennek okait mutatja be az előadás harminc jelenete, amelyből tíz az autentikus középkori szakrális liturgia elemeit tartalmazza, húsz pedig történelmi események alapján mutatja be III. Béla életét és a társadalmi-emberi környezetet, amelyben uralkodott.

PestiSracok facebook image

A szertartásjátékban felelevenedik a bizánci udvar, ahol a későbbi uralkodó nevelkedett, I. László király szentté avatása, Anonymus, a krónikás alakja, és a trónért folytatott családi küzdelmekbe is betekintést nyernek a nézők a csaknem nyolcvan perces előadás alatt. A darab címszerepét Hirtling István, feleségét Trokán Nóra játssza, feltűnik a bizánci császár szerepében Trokán Péter, Bánfi Lukács esztergomi érseket Sághy Tamás, Anonymust Blaskó Péter, István kalocsai érseket Mihályi Győző, Eufrozinát, az anyakirálynét Závodszky Noémi alakítja. Az idén ötödik alkalommal, megújult látványvilággal megrendezett Koronázási Szertartásjátékokon korábban Szent István, Szent László, Könyves Kálmán és II. (Vak) Béla alakját mutatták be.

Kép: Bruzák Noémi / MTI

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.