Pesti Srácok

Matisse Londonba költözik

Londonban láthatók Henri Matisse műtermének a francia festő által legnagyobb becsben tartott kellékei, azok a tárgyak, amelyek a művészt több formában is megihlették.

MTI

A Royal Academy of Arts hétvégén nyílt kiállítása Matisse 65 festményével, szobrával, rajzával és egyéb alkotásával párhuzamba állítva mutatja be a festő kincseit. Vannak köztük filléres, de drágább holmik is. Utóbbiak közé tartozik például egy velencei rokokó szék 19. századi utánzata, amelyet egy nizzai antikvitásban vásárolt a művész. Matisse odáig volt érte, mint barátjának, Louis Aragon szürrealista költőnek írta, a megszállottja lett. Rajongása a Rocaille szék című 1946-os olajfestményében csúcsosodott ki, mint ahogy az a Matisse in the Studio című tárlaton is látható.

PestiSracok facebook image

A kiállítás több ilyen lenyűgöző hatású pillanatot is kínál. A művészt különösen érzékeny, néha már-már érzéki kapcsolat fűzte a tárgyak világához. A tárgyak, amelyeket a világ minden sarkából összegyűjtött - például buddhista szobrokat Thaiföldről, bronzokat Kambodzsából, maszkokat és figurákat Fekete-Afrikából, bútorokat és textíliát Észak-Afrikából, ónkancsókat, kínai porcelánt, egy andalúziai üvegvázát, egy ezüst csokoládéskannát - nem feltétlenül anyagi értelemben voltak értékesek számára, sokkal inkább a rá gyakorolt fétisszerű hatásuk miatt.

Gyűjteményét "munkakönyvtáraként" emlegette, a tárgyakat a színészekhez hasonlította. "Egy jó színész akár tíz különféle darabban is tud játszani. Egy tárgy akár tíz képen is szerepet játszhat" - mondta. A kiállítás öt szekcióban mutatja be a Matisse alkotásai és a tárlaton felvonultatott 35 - részben magánkézen lévő - tárgy kapcsolatát. Ezek közül az egyik közvetlenül állítja párba a festő kincseit és műveit. Itt kapott helyet a velencei szék és a kiöntő, amely a Virágcsokor csokoládés kanna című festményen is látható. Az 1902-ben készült alkotást Picasso vásárolta meg. A kanna a Csendélet kagylóval, fekete márványon című 1940-es képen újra feltűnik. Megtekinthető egy észak-afrikai faliszőnyeg is, amely A mór vászon című 1921-es kép hátterét ihlette. A Sárga odaliszk című festményén ábrázolt marokkói gueridon asztal szintén látható.

A többi szekcióban, az egyes esettanulmányoktól elvonatkoztatva, például azt járják körül, hogy az afrikai szobrok miként változtatták meg radikálisan Matisse aktművészetét. A kiállítás utolsó részében látható például az a Csing-dinasztiabeli kalligráfia, amelyet Matisse a 60. születésnapjára kapott a feleségétől, és amely a Tábla maszkkal című 1947-es alkotását is ihlette. A Royal Academy of Arts tárlatára többek között a New York-i Modern Művészetek Múzeumából (MoMA), az amerikai nagyváros egy másik neves intézményéből, a Guggenheimből, valamint a párizsi Picasso Múzeumból és a moszkvai Puskin Múzeumból is érkeztek alkotások. A kiállítás november 12-ig várja az érdeklődőket.

képen: Matisse: A vörös szoba

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.