Pesti Srácok

Táncdalfesztivál pornó – A Pappa pia című filmről

Táncdalfesztivál pornó – A Pappa pia című filmről

Ön is látni szeretné, milyen az, amikor a Família Kft-t közös nevezőre hozzák az Irigy Mirigy show-k és az 1998-as Viva Chart Show-k világával, miközben különös módon az összes klipben a Padödö tánckarát látjuk, mégis az egész végül nem lesz más, mint Gór Nagy Mari színitanodájának Grease-előadása… Tényleg ez lenne a Pappa pia? Nem, ennél valamivel több.

PZL – 061.hu

Van még benne Éjjel-nappal Budapest és Magyarország, szeretlek! is, de a Pappa pia mentségére legyen mondva, hogy nem akkora proli-show, mint Lali, Joe és Evelin jelenései, persze Anézését, a járást bejátszásakor rendesen rezgett a léc. A filmről persze sok más film is eszünkbe jut, hiszen a Pappa Pia storyline laboratóriuma nem is akart mást, mint más mozikat beidézni. Ugyebár alaphelyzetben ott a Hattyúdal, de a kisajátítás, mint motívum 12345 darab westernfilmben és még a Pál utcai fiúkban is visszaköszön, magyar filmben legutóbb egy éve, a Kojotban, szóval, kissé uncsi alaphelyzet az, hogy a szegényektől a gazdagok el akarnak venni valamit, jelen esetben egy ócska csónakházat. És persze, ez a film nem attól jó vagy rossz, hogy köze van Vajnához, vagy hogy a nyitó jelenetben jetskivel szlalomozik a Dunán Vajna Tímea, attól rossz, hogy rossz. Egy másik kurzus is ugyanúgy leforgathatta volna kb. ezzel a stáblistával.

PestiSracok facebook image

Nincsenek kétségeink afelől, hogy szavazatmaximalizálás volt a legfőbb cél, ezért került be Korda Gyuri és Klárika, a Miumiújság, ezért kapott szerepet egy láma is, mert hogy kell egy egzotikus állat, és a Másnaposokban ott volt az elkötött tigris, szóval, akkor legyen itt is valami szurikáta, vagy mosómedve, és a végén talán azért lett mégis láma, mert az nem pánikol be a reflektoroktól, de aztán később már nem köszön be, nem lesz semmi szerepe, csak odatették mint egy szobadíszt, egy romkocsmában biztos az is jó lesz alapon. A Pappa pia abban a térben mozog, mint húsz éve a Kalózok, mínusz Geszti Péter, így aztán megúsztunk jelenetenként egy-egy szóviccet. A dolognak mégis van köze Gesztihez, hiszen a film olyan, mint egy végtelenített Rapülők klipfűzér 1993-ból, lásd a ruhákat és a tánckart, annyi különbséggel, hogy nem Berkes T-Boy hangszerelte a cuccot, hanem a hasonló esztétikai mezőben dolgozó Rakonczay Viktor.

Úgy tűnik, az ország nem sokat változott az elmúlt ötven évben, ahogy nem változott a Duna-parti csónakház, szóval, mindegy hogy 1963-ban járunk, vagy 1985-ben a Szerelem első vérig forgatásakor vagy a kilencvenes évek közepén, a Familia Kft fénykorában, ugyanazt kapjuk. Persze, áramvonalasabb volt harminc éve a némi new wave-es bájjal is megáldott Szerelem első vérig, és ott mindent vitt a 17 éves, James Dean-re emlékeztető, a világgal haragban lévő Beri Ary, de a Pappa piában Szabó Kimmel Tamásban már nincs őserő csak a kigyakorolt operettes pózok. Húsz éve a Csinibaba is jobban oldotta meg a feladatot, Tímár Péter filmje mondott valamit a hatvanas évekről, de a Pappa piában semmi nem utal a kétezres évekre. Oké, romkocsmának hívják a kocsmát, de ez mellékes, lehetne egy sima kocsma is, és oké, hogy Tomi (Szabó Kimmel Tamás) németországi meló után jött haza, de a vendéglátózó zenészek is megjárták Németországot a hetvenes években.

Divinyi Réka remek dialógokat írt, szellemesek, lazák a dumái, talán csak Feró szövegeit fogalmazta alul, nem is ezzel volt gond, hanem alapvetően a történettel, ami olyan egyszerű, mint egy csónakházban felejtett evező, csak toposzokból építkezik, a motivációs szövete sem volt felrakva rendesen, a történethez talán kellett volna még a kiváló filmrendező, Goda Krisztina, a régi alkotótárs, akivel Divinyi mindent vivő párost alkotott. Minden pesti látkép, hidastól, parlamentestül, rakparti autókázással, hajókázással már ezerszer megvolt az elmúlt ötven évben is, a történetben pedig több a panel, mint az Árpád hídról fényképezett óbudai látképben.


Ugyanakkor Stohl András van olyan kiváló színész, hogy még ebbe a filmbe is sikerül színt vinnie, remekül hozta Vizyt (és persze Vizoviczkyre utal a név, de ez volt a film egyetlen vagány gesztusa), és még jól hozta a figurát Nagy Feró is, kimondottan erős a jelenléte a vásznon. Amikor a nyugdíjas házban előadja a Hadd főzzek ma magamnak cím Bergerdy-dalt, nos, az legalább annyira idézte be a mirigyék szilveszteri show-ját, mint az 1986-os Hamletet is, mert Feró teljes átéléssel, rockpózokba koreografálva, megnyerő vagánysággal hozza a falu rosszát. A Pappa Pia borítékolhatóan hatalmas siker lesz, úgy lett összerakva a setlist, a színészek, a túlszínezett kockák, és a végtelenségig leszedált történet is. Úgynevezett családi mozit láthattunk a családi tévécsatorna megálmodóitól.

Pappa pia
zenés magyar film
rendezte: Csupó Gábor
főszereplők: Szabó Kimmel Tamás, Stohl András, Nagy Feró, Ostorházi Bernadett
bemutató: 2017. augusztus 17.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.