Fritz Lang, a Sötétség Ura lesz a Szemrevaló Filmfeszt főszereplője
A német nyelvterület új filmjeinek legjavát vonultatja fel szeptember 21. és 30. között a Szemrevaló - Sehenswert filmfesztivál a budapesti Művész moziban. Friedrich Christian Anton „Fritz” Lang (1890-1976) osztrák, német, amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer, akit a British Film Institute méltán nevezett a „Master of Darkness”-nek, azaz a Sötétség Urának, hiszen ő volt a német expresszionizmus legnagyobb alakja, amiből aztán Hollywoodban kinőtt egy új műfaj, a film noir, amely az ő munkássága nélkül lehet, hogy nem létezett volna, vagy nem a megvalósult formában.
MTI
A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a svájci nagykövetség rendezvénye hatodik alkalommal mutatja be a német nyelvterület új filmjeinek legjavát eredeti nyelven, magyar felirattal vagy tolmácsolással. A programban négy tematikus blokkban 18 filmet vetítenek, amelyek között a történelem, az irodalom és a képzőművészet iránt érdeklődők is találnak kedvükre valót.
Szeptember 21-én Fritz Lang életének egy szakaszát bemutató thriller nyitja az idei fesztivált: a Fritz Lang című filmben a német nyelvű kultúra nagy emigránsa, az 1976-ban Amerikában elhunyt alkotó első hangosfilmjét, az M - Egy város keresi a gyilkost című munkáját készül leforgatni. A nézők a történet során nemcsak az 1930-as évek Berlinjét ismerhetik meg, de egy izgalmas krimi részesei is lehetnek.
A Szemrevalón levetítik Fritz Lang 1931-ben készült klasszikusát is digitálisan felújított minőségben, az 1934-ben Molnár Ferenc műve alapján készült Liliomhoz hasonlóan. A Fritz Lang újragondolva blokkban lesz látható még a Caligaritól Hitlerig című dokumentumfilm film is, amelyben Rüdiger Suchsland rendező a Weimari Köztársaság filmjeiből kiolvasható lélektani struktúrákat vizsgálja.
A Társadalmi törésvonalak válogatásban A fecske című filmben egy fiatal svájci nő gyökereit keresve az iraki Kurdisztánba utazik, ahol terrorizmussal, háborús bűnökkel, önbíráskodással szembesül, de találkozik a szerelemmel is. A tavalyi Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb filmnek választott Tegnap virágai című romantikus vígjáték is ebben a szekcióban lesz látható, itt a főszerep szintén a szerelemé, amely egy holokauszt-kutató és egy zsidó származású, germanofóbiás francia lány közt szövődik.
Az Ideges idegenekben két munkanélküli bevándorlónak adja ki magát egy valóság-showban, az Isten hozott Németországban pedig egy jómódú család elhatározza, hogy befogad egy nigériai menedékkérőt. A blokkban látható lesz továbbá a Marija című alkotás, amelyben egy fiatal ukrán nő takarítóként keresi kenyerét, közben saját fodrászszalonról álmodik és mindent ennek a célnak rendel alá.
A Válságok és választások blokk filmjei személyes sorsok törésvonalai mentén szerveződnek. Az első interaktív mozifilmben, az Éjszakai műszakban egy tehetséges egyetemistának kell bizonyítania ártatlanságát, miután arra kényszerítették, hogy részt vegyen egy londoni aukciósház elleni rablásban. A film cselekményének alakulásáról egy alkalmazáson keresztül a nézők szavazatokkal döntenek.
A Freddy/Eddyben a főhős élete legsötétebb napjait éli, amikor váratlanul felbukkan gyerekkori képzeletbeli barátja is. A kínálatban szerepel továbbá a nagy osztrák nevettető, Josef Hader Mérgezett egér című első rendezése is, ebben a zenekritikus főhős elveszíti állását és éjjeli bosszúhadjáratba kezd volt főnöke ellen.
A Napfogyatkozás című film az összetartozásról, meghittségről, szeretetről, valamint a bátorságról és az egyén saját sorsának felvállalásáról szól, a Tizenhét című film pedig beteljesületlen vágyakról, az első szexuális élményekről, a szerelemben űzött hatalmi játékokról és a saját identitás fokozatos fölfedezéséről.
A Legendák nyomában szekcióban a Katharina Luther című filmben egy meglepően modern nőt ismerhet meg a közönség a reformátor feleségeként, de igazi csemegének ígérkezik az idei Berlinálén debütáló, Beuys életét bemutató dokumentumfilm is, valamint az idén 75 éves Büchner-díjas író, a Berlin felett az ég forgatókönyvírójaként ismert Peter Handke életét kísérő alkotás, a Dark Star című film pedig H.R. Giger svájci festő, képzőművész és szobrász különleges világába és házába vezeti el a nézőket. A filmek egy részét Szegeden, Pécsen és Debrecenben is vetítik majd, a filmek utáni beszélgetések és közönségtalálkozók is lesznek.
