Pesti Srácok

Holnaptól folytatódik a doku-mozi a Premier Kultcaféban

Mások mellett Sára Sándor, Huszárik Zoltán és Jancsó Miklós alkotásaival folytatódik a 100 magyar dokumentumfilm (1936-2013) című sorozata szeptember 4-től a budapesti Premier Kultcaféban. A kezdeményezés előzménye az Uránia Nemzeti Filmszínházban Sára Sándor ötlete alapján öt éve elkezdett 53 magyar film című válogatás volt, ez a sorozat folytatódott a 100 magyar dokumentumfilmmel.

MTI

A válogatás során filmesztéták és történészek véleményét is kikérték, így született meg a kilencven dokumentumfilmből és tíz dokumentum-játékfilmből álló lista, amelynek utolsó három tematikus blokkját szeptember 4. és december 18. között hétfő esténként vetítik a Kálvin téri Premier Kultcaféban. A sorozat filmklubként működik, azzal a céllal, hogy közösségi filmélményt adjon. A vetítéseket ezért rövid beszélgetések vezetik be és zárják.

PestiSracok facebook image

A Költészet és valóság blokk első estjén George Höllering elfelejtett, Hortobágy című, 1936-os dokumentumfilmje és Szőts István Kövek, várak, emberek című munkája lesz látható, majd Gyöngyössy Imre, Sára Sándor, Zolnay Pál, Bódy Gábor, Gaál István, Vadász János, Huszárik Zoltán, Gyarmathy Lívia, Szirtes András, Tóth János, Jancsó Miklós és Grunwalsky Ferenc filmjeit vetítik. Szekfű András filmtörténész, a XII-XIII-as blokkok házigazdája elmondta, a Művészet és hatalom című válogatás Kovács András Extázis 7-től 10-ig című, 1969-es alkotásával kezdődik, amely az akkori beatkorszak jelenségeit vizsgálja.

A másik négy film inkább visszatekintő jellegű: a sorozatba Gulyás János Ismeretlenek, Kisfaludy András Elszállt egy hajó a szélben, Péterffy András Mozgóképregény és Jelenczki István Eszmélet után című munkái kerültek be. Péterffy András rendező, a Dunatáj Alapítvány elnökének elmondása szerint Mozgóképregény című, filmes "családregénye" egy örmény származású magyar család történetét tárja fel.

A "Szép új világ" című válogatás a rendszerváltás utáni társadalom jelenségeit kutatja Almási Tamás Tehetetlenül, Schiffer Pál Elektra Kft., Fekete Ibolya Az apokalipszis gyermekei, illetve Bolse vita, továbbá Zsigmond Dezső Élik az életüket című filmjein keresztül. A sorozat nyomán kötet megjelentetését is tervezik, 2018-ban pedig animációs filmekkel indul újabb vetítésciklus.

fotó: kulter.hu

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.