Restaurálják a nemzeti múzeum kertjében álló Arany János-szobrot
Csütörtökön szállítják el és kezdik meg a restaurálását a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János-szoborcsoportnak az Arany-emlékév és a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében.
MTI
Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotása mára nagyon rossz állapotba került. Korábban csak a legszükségesebb, háborús károk javítása történt meg, átfogó restaurálást még sohasem végeztek rajta. A munkálatok várhatóan a jövő év elején fejeződnek be, így a szoboravatás 125 évfordulójára újra eredeti szépségében lesz látható az alkotás. A szoborállítást nem sokkal Arany 1882. október 22-én bekövetkezett halála után kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia és egy szoborbizottságot hozott létre, amely a Múzeumkertet ajánlotta felállítási helyül. A szükséges szoborpályázatot csak évekkel a gyűjtés megkezdése után, 1886 júliusában lehetett meghirdetni, amikor a szükséges 100 ezer forintos összeg már összegyűlt.
A pályázat előírta, hogy azon csak magyar szobrászok vehetnek részt és az alapvető kritériumokhoz tartozott, hogy Arany Jánost a pályázó "férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével ülő alakban ábrázolja". A kétszer meghosszabbított pályázati határidőre tíz pályamű érkezett be és a bizottság az első díjat Stróbl Alajosnak ítélte oda. A szobrász Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta, a szoborcsoport egyik mellékalakja, Toldi arcához pedig egy ismeretlen békési magyar parasztember portréját használta, míg magához az alakhoz Porteleky László vívóbajnok, és a Magyar Atlétikai Club számos atlétája ült modellt. A szobor másik mellékalakját Piroskát, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokájáról, Széchenyi Alice-ról mintázta Stróbl Alajos.
Kép: Józsefváros.hu
