Pesti Srácok

60 milliót ér egy csendélet a Kieselbach Galériában

Kontuly Béla csendélete kelt el a legmagasabb áron, 60 millió forintért vasárnap este a budapesti Kieselbach Galéria őszi árverésén, amelyen sok más mellett Czigány Dezső, Mednyánszky László, Kmetty János és Czóbel Béla alkotásaira is licitálhattak az érdeklődők.

MTI

A Római iskola egyik főművének számít Kontuly Béla Csendélet kaktusszal és narancsokkal című képe, amely jó példája annak a letisztult, hűvösségig elegáns stílusnak, amely az 1920-as évek második felétől egész Európát meghódította. A nemzetközi rangú műalkotásra 36 millió forintról indult a licit.

PestiSracok facebook image

Magas áron, 38 millió forintért talált gazdára Czigány Dezső Kalapos nő virágos kertben című, 1909-ben festett alkotása, amely egy vidéki gyűjteményből bukkant elő, Budapesten eddig egyszer, a Nyolcak 2011-es kiállításán, a Szépművészeti Múzeumban láthatta a közönség. Az idilli témájú és hangulatú kép az egyik legnépszerűbb a magánkézben lévő magyar fauve alkotások közül. A festmény kikiáltási ára 24 millió forint volt.

A francia fővárosból tért vissza a közelmúltban Czóbel Béla 1926-ban festett Párizsi részlete. A nagyméretű festmény az életmű legfontosabb darabjai közé tartozik, kikiáltási ára 17 millió forint volt, végül 36 millió forintért ütötték le. Czóbel Béla önarcképe 3,2 millióról indulva ötmillió forintért kelt el, míg a Párizsi modell című festménye 4,6 millió forint kikiáltási ár után 5,5 millió forintért talált új gazdára.

Pólya Tibor 1910-ben Párizsban festett, Fésülködő akt műteremben című műve, amelyre 16 millió forintról indult a licit, élénk érdeklődés mellett 30 millió forintért kelt el. A festmény szerepelt a Magyar Vadak 2006-os kiállításán. Kmetty János Parkrészlet fákkal című alkotására, a magyar modernizmus klasszikus korszakának egyik kiemelkedő művére ugyancsak 16 millió forintról indult a licit, s 26 millió forintért cserélt gazdát, míg a festő 1920-as években készült kalapos önarcképét 1,7 millió forintért vették meg.

Több alkotás is gyors licitemelkedés mellett, becsértékének felső határát meghaladva kelt el. Köztük volt Kassák Lajos Konstruktív kompozíció ívelődő formával című képe, amely becsértéke felső határának kétszereséért, négymillió forintért talált gazdára, míg Mednyánszky László Téli folyópart című műve jóval 4,8 millió forintos becsértéke felett, 7, 5 millió forintért kelt el. Bertalan Albert Női akt című képéért a 380 ezer forintos kikiáltási ár után 2,6 millió forintot fizettek.

Élénk érdeklődés övezte Balázs János alkotásait. Kezdet című műve 700 ezer forintos kikiáltási ár után 2,6 millió forintért kelt el. Együtt című, 1974-ben készült festményét 380 ezer forintos kikiáltási ár után hárommillió forintért ütötték le. Kék világ című munkája 700 ezért forintról indult és 3,6 millió forintért vették meg. Mesekert című képe kikiáltási ára több mint kétszereséért, 850 ezer forintért talált új gazdára.

Perlrott Csaba Vilmos Imádkozók című alkotása kikiáltási áron, 22 millió forintért talált új gazdára, míg Than Mór Görgey rohamot vezényel a második komáromi csatában című képe 3,2 millió forintos kikiáltási ár után 4 millió forintért kelt el. Schadl János Falu viharban című alkotására 24 millió forinttól indult a licitálás, és végül 32 millió forintért vásárolták meg.

Kikiáltási áron, 16 millió forintért kelt el Gulácsy Lajos Oliver megkéri Olívia kezét című festménye, míg Kádár Béla Lányok csendélettel című alkotása 2,5 millió forinttal meghaladva kikiáltási árát 12 millió forintért talált gazdára, a Zene (Hegedűs) című alkotása kikiáltási ára több mint háromszorosáért, 4,2 millió forintért kelt el. A több mint 230 tételt felvonultató aukciós anyagban két kiemelkedő mű is képviselte az 1970-80-as évek mára már klasszikussá érő magyar képzőművészetét: El Kazovszkij Fehér csendélete ötmillió forintért, Csernus Tibor Nagy őszi csendélete kilencmillió forintért cserélt gazdát.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.