Pesti Srácok

Elárvereztek egy 14. századi várat Franciaországban

Elárvereztek egy 14. századi francia várat: civil örökségvédők közösségi finanszírozásból akarták megvenni a Délnyugat-Franciaországban található palueli várat, amelyért azonban végül egy luxemburgi befektető ajánlotta a legmagasabb, 940 ezer eurós (292 millió forint) árat.

MTI

Az impozáns középkori vár megóvásáért Fogadjunk örökbe egy kastélyt címmel gyűjtést indított a Dartagnans francia örökségmegóvó internetes oldal is, amelynek szeptember 21-ig 256 ezer eurót (80 millió forint) sikerült 3518 adományozó jóvoltából összegyűjtenie. A nemzeti örökség megóvására és a kulturális turizmus fejlesztésére létrehozott Dartagnans 50 eurós felajánlásokat kért, és 500 ezer euró összegyűjtése esetén kft-t hozott volna létre, amelynek tulajdonosai az adományozók lettek volna. A tornyokkal díszített vár egy brit állampolgár tulajdonában lévő, pénzügyi nehézségekkel küszködő, Monacóban bejegyzett cég birtokában volt. A hitelezők bocsátották áruba, akik szeptember végén az árverést szervezték.

PestiSracok facebook image

Ezen egy helyi étteremtulajdonos, Étienne Cluzel lett a győztes. Cluzel 853 ezer eurót (266 millió forint) kínált a várért, szertefoszlatva ezzel a civilek reményeit. Mielőtt azonban lejárt volna a törvény által előírt 10 nap, még erre az árra is rálicitált 10 százalékkal a luxemburgi Eram Capital Advisors részvénytársaság. A luxemburgi cég tervei a várral egyelőre nem ismertek. A Périgord tájegységben, Saint-Vincent-le-Paluelben emelt vár, amelynek a legrégebbi részét még a 14. században építették, siralmas állapotban van. A kérdéses területen a történelmi műemlék, egy akol, egy nyolcszobás kúria, istállók, egy malom, egy galambdúc, egy garázs, egy tó, egy medence, valamint erdők és rétek találhatók - írta a Le Figaro című francia napilap.

A lakható rész - jelentős befektetési munkákat feltételezve - 375 négyzetméter. A vár története során négyszer égett le, legutóbb 1944-ben a német SS katonái gyújtották fel. A vár nevezetessége, hogy itt forgatták 1968-ban a Denys de La Patelliere rendezte Nicsak, ki tetovál című olasz-francia vígjátékot, a főszerepekben Louis de Funesszel és Jean Gabinnel. Louis de Funes jól menő műkereskedőt alakított, aki mindenáron meg akarja szerezni a Gabin alakította Legrain úr hátán lévő, Modigliani készítette tetoválást. A Dartagnans tervei szerint - egyéb juttatások mellett - minden vártulajdonos elkészíttethette volna magának a "Modigliani-tetoválást" is.

Kép: The Telegraph

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.