Pesti Srácok

Holnaptól: Kassák triplán

Kassákizmus főcímmel három kiállítással ünneplik Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum és az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeuma.

MTI

A csütörtökön nyíló kiállítássorozat az izmusok korát mutatja be Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, a magyarországi avantgárd egyik legjelentősebb alakja 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban. A kiállítások megnyitói csütörtöktől hétről hétre követik egymást. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a kiállítássorozat szerdai budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: a sokrétű intézmény, amely gyűjteményének része a Kassák-hagyaték, az év elején újabb tagintézménnyel gazdagodott, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel (OSZMI).

PestiSracok facebook image

A vezető kiemelte: feladata a tagintézmények tevékenységének integrálása, Kassák Lajos személye és a kettős évforduló pedig jó alkalom arra, hogy az intézmények együttműködésével és a tevékenységi területek egymásra hatásával lépjenek a nyilvánosság elé. Ritka alkalom, amikor három különböző, de mégis egy ernyő alatt működő intézmény mondja el ugyanarról az életműről - annak egy adott szakaszáról - a saját véleményét, rendez róla kiállítást - tette hozzá.

Hangsúlyozta: számos olyan vetülete van a kassáki életműnek, amely egy tágabb szellemtörténeti horizontot jelenít meg, és ebben teszi értelmezendővé Kassák Lajos munkásságát. Mint mondta, a kiállításokkal a nemzetközi érdeklődést is felkelthetik. A kiállítássorozat Kassák 1920-1926 közötti bécsi emigrációjának időszakát, az ekkor kiadott MA című folyóiratot és szellemi környezetét mutatja be.

Az első kiállítás, Új művészet - A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban címmel péntektől látogatható a PIM-ben. Az új Kassák - A ló meghal és a madarak kiröpülnek című tárlat a Kassák Múzeumban látható október 20-tól, míg az Új dráma, új színpad - A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás október 27-től tekinthető meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Mindhárom kiállítás 2018. február 25-ig látogatható, a helyszínekre kombinált jegy vásárolható.

Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy a három kiállítás az intézményi koncepcióváltás eredménye: a PIM a filiáléit jobban integrálja az anyamúzeum programjába. Ez óriási lépés, mert ahogy Kassák életműve nem értelmezhető a magyar irodalom kontextusa nélkül, ugyanúgy ezt a muzeológiai munkát is nehéz lenne egy ilyen intézményi támogatás nélkül elvégezni. Mivel koncepciójuk a kontextus vizsgálatát helyezte a középpontba, a kiállítás áttörést jelent számukra - mondta, hozzátéve, hogy kiállítás a legfiatalabb művészettörténész-generáció képviselője, Szeredi Merse Pál koncepciója alapján épült fel, aki friss energiákat, új szempontokat integrál a Kassák-kutatásba.

Szeredi Merse Pál művészettörténész a kiállítások koncepciójáról szólva két fogalmat emelt ki: a hálózatosságot és az összművészetet. Elmondta: olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek túlmutatnak az irodalom és a képzőművészet különválasztott művészeti ágain és nemzeti horizontján is. Elmondta: az első kiállítás alkalmával arra kíváncsiak, hogy hogyan lehet ma, kortárs szemmel, új módszertani, új kutatási eredmények fényében újraolvasni és újra megnézni Kassák képzőművészetét, irodalmát és a MA folyóirat történetét a bécsi időszakban. A Kassák Múzeumban nyíló kiállítás Kassák egy művéről beszél, A ló meghal és a madarak kiröpülnek című versről. A kiállításban azt mutatják be, hogyan vált a vers Kassák emblematikus főművévé, milyen stációi voltak kanonizációjának, és hogyan épült be abba a nemzetközi irodalmi, képzőművészeti térbe, hálózatba, amit Kassák a MA folyóirat szerkesztése idején kialakított. A harmadik kiállítás pedig arra keresi a választ, hogy hogyan kapcsolódott a Kassák kör, illetve az Kassák által szerkesztett folyóirat koncepciójába a színház.

Ács Piroska, az OSZMI igazgatója felidézte, hogy a tagintézmények együttműködése már a Szabó Magda-kiállítással elindult, ezúttal pedig már három tagintézmény dolgozik együtt. Galácz Judit művészettörténész, társkurátor elmondta: a kiállítás a magyar avantgard színházi kísérleteiről szól, az 1915-25 közötti időszakot dolgozza fel. Hogyan jelent meg a színházi tematika a MA folyóirat lapjain, és hogyan indult egy meghatározó színházi mozgalom. Hozzátette: elsősorban a Kassák körüli tevékenységekre koncentrálnak, de bevonják a budapesti folyamatokat is.

A csütörtöki megnyitón Kiss Péter zongoraművész Lajtha László, Bartók Béla, Kurtág György és Eötvös Péter műveit adja elő, és Hiller István, az Országgyűlés alelnöke mond köszöntőt. Közreműködik Nagypál Gábor színművész, a kiállítást megnyitja Passuth Krisztina művészettörténész. A Kassák Múzeumban október 19-én Gömöri György költő, műfordító, a Bajor Gizi Színészmúzeumban 26-án Jákfalvi Magdolna színháztörténész nyitja meg a kiállítást.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.