Pesti Srácok

Holnaptól: Kassák triplán

Kassákizmus főcímmel három kiállítással ünneplik Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum és az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeuma.

MTI

A csütörtökön nyíló kiállítássorozat az izmusok korát mutatja be Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, a magyarországi avantgárd egyik legjelentősebb alakja 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban. A kiállítások megnyitói csütörtöktől hétről hétre követik egymást. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a kiállítássorozat szerdai budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: a sokrétű intézmény, amely gyűjteményének része a Kassák-hagyaték, az év elején újabb tagintézménnyel gazdagodott, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel (OSZMI).

PestiSracok facebook image

A vezető kiemelte: feladata a tagintézmények tevékenységének integrálása, Kassák Lajos személye és a kettős évforduló pedig jó alkalom arra, hogy az intézmények együttműködésével és a tevékenységi területek egymásra hatásával lépjenek a nyilvánosság elé. Ritka alkalom, amikor három különböző, de mégis egy ernyő alatt működő intézmény mondja el ugyanarról az életműről - annak egy adott szakaszáról - a saját véleményét, rendez róla kiállítást - tette hozzá.

Hangsúlyozta: számos olyan vetülete van a kassáki életműnek, amely egy tágabb szellemtörténeti horizontot jelenít meg, és ebben teszi értelmezendővé Kassák Lajos munkásságát. Mint mondta, a kiállításokkal a nemzetközi érdeklődést is felkelthetik. A kiállítássorozat Kassák 1920-1926 közötti bécsi emigrációjának időszakát, az ekkor kiadott MA című folyóiratot és szellemi környezetét mutatja be.

Az első kiállítás, Új művészet - A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban címmel péntektől látogatható a PIM-ben. Az új Kassák - A ló meghal és a madarak kiröpülnek című tárlat a Kassák Múzeumban látható október 20-tól, míg az Új dráma, új színpad - A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás október 27-től tekinthető meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Mindhárom kiállítás 2018. február 25-ig látogatható, a helyszínekre kombinált jegy vásárolható.

Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy a három kiállítás az intézményi koncepcióváltás eredménye: a PIM a filiáléit jobban integrálja az anyamúzeum programjába. Ez óriási lépés, mert ahogy Kassák életműve nem értelmezhető a magyar irodalom kontextusa nélkül, ugyanúgy ezt a muzeológiai munkát is nehéz lenne egy ilyen intézményi támogatás nélkül elvégezni. Mivel koncepciójuk a kontextus vizsgálatát helyezte a középpontba, a kiállítás áttörést jelent számukra - mondta, hozzátéve, hogy kiállítás a legfiatalabb művészettörténész-generáció képviselője, Szeredi Merse Pál koncepciója alapján épült fel, aki friss energiákat, új szempontokat integrál a Kassák-kutatásba.

Szeredi Merse Pál művészettörténész a kiállítások koncepciójáról szólva két fogalmat emelt ki: a hálózatosságot és az összművészetet. Elmondta: olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek túlmutatnak az irodalom és a képzőművészet különválasztott művészeti ágain és nemzeti horizontján is. Elmondta: az első kiállítás alkalmával arra kíváncsiak, hogy hogyan lehet ma, kortárs szemmel, új módszertani, új kutatási eredmények fényében újraolvasni és újra megnézni Kassák képzőművészetét, irodalmát és a MA folyóirat történetét a bécsi időszakban. A Kassák Múzeumban nyíló kiállítás Kassák egy művéről beszél, A ló meghal és a madarak kiröpülnek című versről. A kiállításban azt mutatják be, hogyan vált a vers Kassák emblematikus főművévé, milyen stációi voltak kanonizációjának, és hogyan épült be abba a nemzetközi irodalmi, képzőművészeti térbe, hálózatba, amit Kassák a MA folyóirat szerkesztése idején kialakított. A harmadik kiállítás pedig arra keresi a választ, hogy hogyan kapcsolódott a Kassák kör, illetve az Kassák által szerkesztett folyóirat koncepciójába a színház.

Ács Piroska, az OSZMI igazgatója felidézte, hogy a tagintézmények együttműködése már a Szabó Magda-kiállítással elindult, ezúttal pedig már három tagintézmény dolgozik együtt. Galácz Judit művészettörténész, társkurátor elmondta: a kiállítás a magyar avantgard színházi kísérleteiről szól, az 1915-25 közötti időszakot dolgozza fel. Hogyan jelent meg a színházi tematika a MA folyóirat lapjain, és hogyan indult egy meghatározó színházi mozgalom. Hozzátette: elsősorban a Kassák körüli tevékenységekre koncentrálnak, de bevonják a budapesti folyamatokat is.

A csütörtöki megnyitón Kiss Péter zongoraművész Lajtha László, Bartók Béla, Kurtág György és Eötvös Péter műveit adja elő, és Hiller István, az Országgyűlés alelnöke mond köszöntőt. Közreműködik Nagypál Gábor színművész, a kiállítást megnyitja Passuth Krisztina művészettörténész. A Kassák Múzeumban október 19-én Gömöri György költő, műfordító, a Bajor Gizi Színészmúzeumban 26-án Jákfalvi Magdolna színháztörténész nyitja meg a kiállítást.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.