Pesti Srácok

Marosi Miklós építész lett az MMA új alelnöke

Marosi Miklós építészt választották meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) másik alelnökévé a köztestület keddi budapesti közgyűlésén, melynek során megszavazták az MMA elnökségi tagjait is.

MTI

Az MMA október 10-iki közgyűlésén Jankovics Marcell filmrendezőt választották meg november 5-től a köztestület egyik alelnökének, a többi jelölt - Kiss B. Attila operaénekes, Marosi Miklós építész és Szemadám György festőművész - közül azonban senki sem kapott elegendő voksot, így a szavazást meg kellett ismételni. Miután Kiss B. Attila visszalépett a jelöléstől, Jankovics Marcell mellé Marosi Miklóst választották meg az MMA másik alelnökének.

PestiSracok facebook image

Eredménytelenül zárult október 10-én az MMA négy elnökségi tagjának megválasztása is, mert a 24 jelölt egyikére sem érkezett kellő számú szavazat. A keddi közgyűlésen először Farkas Ádám szobrászművészt választották meg, majd a megismételt voksolás eredményeként - több visszalépés után - Szemadám György, Kiss B. Attila és Tamás Menyhért író, költő is az elnökség tagja lett a következő három évre.

Az október 10-iki közgyűlésen megtartott szavazás alapján november 5-től Vashegyi György karmester lesz az MMA következő elnöke; leköszönő elődje, Fekete György számára pedig a közgyűlés tiszteletbeli elnök címet adományozott. Fekete György beszámolója szerint már zajlanak a 2018-as népművészeti Nemzeti Szalon előkészületei, az Arany János Emlékbizottságban átadta helyét Vashegyi Györgynek, október közepén pedig a Macedón Tudományos és Művészeti Akadémiával együttműködési szerződést írtak alá.

Fekete György reményét fejezte ki, hogy a következő hat hónapban az MMA nem kerül a napi politika "érdekköreibe", és arra kérte a tagokat, hogy ilyesminek ne legyenek támogatói. A búcsúzó elnök köszönetet mondott az MMA tagságának, amiért "élete alkonyán" megbízták "élete legnagyobb feladatával".

A keddi közgyűlés megújította az MMA professzori felterjesztések bizottságát, valamint etikai bizottságát, továbbá két technikai pontban módosította a köztestület alapszabályát is.

Fotó: Közti Zrt.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.