Pesti Srácok

Újraindul a beattörténeti filmklub

Újraindul a Hangfoglaló Program (korábban Cseh Tamás Program) és a Hangőr Egyesület közös beattörténeti filmklubja, az Extázis 7-től 10-ig. Csütörtöktől hét hónapon át havonta egyszer lesznek vetítések a fővárosi Kino Caféban.

MTI

A filmklub október 26-án Szomjas György 1981-ben bemutatott alkotása, a Kopaszkutya vetítésével kezdődik, a szerkesztők továbbra is azon magyar filmek közül válogattak, amelyekben a popzene is szerepet kapott, ezúttal a hetvenes-nyolcvanas évek kultikus alkotásaiból. Az őszi programban Szomjas Györgynek a Hobo Blues Bandet és Schuster Lórántot felvonultató filmje mellett Jancsó Miklós egy műve, a jövő évi vetítéseken Xantus János, Bódy Gábor, Müller Péter Iván és Wahorn András alkotásai láthatók.

PestiSracok facebook image

A filmek vetítését követően a szervezők a korszakról, a fiatalságról, a könnyűzenéről és a filmekről szóló beszélgetésekre is marasztalják a résztvevőket. A filmklub házigazdája Gelencsér Gábor filmesztéta, akinek első vendége most csütörtökön Szomjas György lesz. A vetítések 19 órakor kezdődnek a Kino Cafe mozijában.

November 23-án Jancsó Miklós Omega, Omega, Omega című, 1982-ben készült koncertfilmje látható, 2018. január 18-án a Méhes Marietta (Trabant) közreműködésével forgott Eszkimó asszony fázik (1983, rendező: Xantus János), február 15-én a Kutya éji dala (1983, rendező Bódy Gábor, a szereplők között volt Méhes Marietta és a VHK-s Grandpierre Atilla is), március 22-én az Ex-kódex (1983, Müller Péter Iván filmjében a Kontroll Csoport tagjai és Víg Mihály is feltűnik), április 19-án a Bizottság együttest a középpontba állító Jégkrémbalett (1984, Wahorn András), május 17-én pedig Xantus János egy másik filmje, az 1988-ban készült Rocktérítő, amely Pajor Tamás (Neurotic) megtérését mutatja be.

Fotó: port.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.