Pesti Srácok

Vissza kell adni a természet jogait a lascaux-i barlangban 

A lascaux-i őskori barlangfestmények túl sokat szenvedtek az emberi beavatkozás miatt: vissza kell adni a természetnek a jogait a híres őstörténeti helyszín körül - vélik francia tudósok.

MTI

A délnyugat-franciaországi Dordogne-Périgord megyében található barlangot 1963-ban bezárták a nagyközönség előtt a túlzottan sok látogató miatt, de azóta is többször "megbetegedett". A legutóbbi riadalom a 2000-es évek közepén volt, amikor a barlang falain fekete foltok jelentek meg. A viták és az UNESCO aggodalmai hatására Frédéric Mitterrand akkori kulturális miniszter Yves Coppens paleoantropológus segítségét kérte. A College de France tiszteletbeli professzora, a Lucy névre keresztelt Australopithecus társfelfeldezője francia és külföldi szakértőkből 2010-ben megalakított egy független nemzetközi tudományos tanácsot. Azóta hét év telt el munkálatokkal és kutatásokkal, és a küldetés a végéhez közeledik.

"A barlang él, tehát érzékeny, de volt hét nyugalmas éve" - vélte Yves Coppens a párizsi UNESCO-székházban szerdán véget ért tudományos konferencián tartott beszédében. Az 1979 óta az UNESCO világörökségi listáján szereplő, barlangrajzairól híres Lascaux napjainkban "jó általános állgamegőrzési állapotban van. A hajó, az apszis és az átjáró boltíveit villámgyorsan beszennyező fekete foltok jelenléte stabilizálódott" - tette hozzá a barlang megóvásáért felelős Muriel Mauriac. A barlang egyensúlya azonban ingatag a szakértők szerint. 2013 óta nedvességfoltok terjednek a barlangban, a jelenség oka egyelőre ismeretlen. A szikla repedésein ásványi és szerves eredetű féregszerű kinövések jelentek meg.

2008-ban teljesen kitiltották a barlangból a korábban használt vegyszereket, így a formalint, a gombaölő és moha elleni szereket, ehelyett kézzel kaparják le a fekete foltokat és a mészkőüledéket. Csak a barlang nem festett részeit tisztítják kaparással, de ez is elegendő ahhoz, hogy jelentős mértékben csökkenjenek a szennyeződések. "Egyes festett részeken, amelyeket nem kezeltünk, a fekete foltok csökkentek, majd teljesen eltűntek" - magyarázta Muriel Mauriac. 2010 óta a barlangot gondosan megtisztították az évtizedek alatt összegyűlt összes elavult berendezéstől. Eltávolították a régi transzformátorokat, fényszórókat, a hajdani látogatások emlékeit és a régi elektromos készülékeket. Egyes kutatások alapján a tudományos tanács 2015-ben leállíttatta a klíma- és légelszívó rendszert is.

"A cél az volt, hogy lassanként visszatérjünk a barlang természetes működéséhez" - hangoztatta Mauriac. A helyszín tulajdonosa, a francia állam igyekszik felvásárolni a környékbeli telkeket a Lascaux-domb jobb karbantartása érdekében. Az egyik cél a területet borító növényzet megnövelése minden fára kiterjedő felügyelet mellett. A barlanghoz vezető utat lezárták a forgalom előtt, az egyik parkoló helyére növényeket ültetnek. "Évtizedes újdonságnak számít, hogy egy denevér tavaly télen ellátogatott a barlangba, ez annak a jele lehet, hogy a barlang lassan magához tér és visszanyeri az egyensúlyát" - hangsúlyozta Muriel Mauriac.

PestiSracok facebook image

Kép: hyperallergic

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.