Kiállítás nyílt a ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhelyen

Elmondta, hogy a málenkij robotnak már a neve is hazugság volt, hiszen az utcán összefogdosott embereknek azt mondták, pár órányi, napnyi, esetleg hétnyi munkára viszik őket, majd évekre nyomuk veszett a teljes létbizonytalanság uralta földi pokolban. Közülük több százezren nem kerültek haza élve, de áldozatokká váltak az elhurcoltak családjai is, amelynek tagjait másodrendű állampolgárként kezelték; "a múltat át akarták írni, a hagyományokat el akarták törölni, aki a nemzethez vagy keresztény hitéhez ragaszkodott, azt ki akarták rekeszteni" - mondta Rétvári Bence. Ártatlan embereket ítéltek pusztulásra, milliószámra, a szovjet hadvezetés pedig a vártnál hevesebb ellenállással indokolta, miért nyomulnak előbbre lassabban Kelet-Európában, ezt viszont "óriási hadifogoly-tömeggel" kellett később igazolni.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak a 60-70 éven keresztül kibeszéletlen traumák a közbeszédben, azaz birtokba vesszük történelmünket. A most megnyitott, A pokol bugyrai... - Málenkij robot - Kényszermunka a Szovjetunióban című kiállítás a hazai és a külföldi közönségnek is szól, célzottan megrázó erejű, hogy kézzelfogható közelségbe hozza, átélhetővé tegye a látogató számára az elhurcoltak által túlélt szenvedéseket - mondta a főigazgató.

Az emlékhelyet idén február végén avatták fel a ferencvárosi vasútállomáson, ahonnan a Szovjetunióba indultak az elhurcoltakat szállító vonatszerelvények. Az emlékhely - egy egykori óvóhely - a szűk tereivel a kommunista diktatúra nyomasztó levegőjét is idézi, hiszen az ember csak lehajtott fejjel, behúzott nyakkal tudja végigjárni.

fotó: MTI/Mohai Balázs