Pesti Srácok

Leégett a középkori apátság, amely megihlette Umberto Ecót

Leégett a Torinó közelében fekvő középkori bencés apátság, a Sacra di San Michele, amely megihlette Umberto Ecót A rózsa neve című sikerkönyv íróját.

MTI

A 10. századi kolostor tetőszerkezete szerda este gyulladt ki, és a lángokat csak csütörtök hajnalra sikerült eloltani. A kolostorban élő három rosminiánus szerzetes még időben elhagyta az épület. Az észak-olaszországi Susa-völgyben emelkedő csaknem ezer éves apátság szolgált mintául Umberto Eco számára világhírű regénye, A rózsa neve (1980) megírásakor. A könyv alapján hat évvel később játékfilm is készült.

PestiSracok facebook image

A 14. században egy bencés apátságban játszódó történet egy hatalmas tűzvésszel zárul, amelyben megsemmisül a kolostor ősi könyvek ezreivel teli titkos könyvtára. A szerda esti tüzet egy rövidzárlat okozhatta az olasz sajtó szerint, a tetőn ugyanis renoválás zajlott. Az oltást végző tűzoltók hatalmas károkról számoltak be annak ellenére, hogy történelmi vagy művészeti jelentőségű alkotásokat nem érintett a tűz.

Az eredetileg bencés, később a Rosmini-rendi szerzetesek kezelésébe került apátságot 983-ban alapították. Fontos állomáshelye az Európa északnyugati részéből az Alpokon át Jeruzsálembe vezető Via Francigena zarándokútnak. 1995 óta a Szent Mihály apátság Piemonte északolasz tartomány egyik hivatalos szimbóluma.

Fotó: Turin Italy Guide

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.