Pesti Srácok

Máshogy jár a dzsesszt és klasszikus zenét játszó zongoristák agya

Máshogy jár a dzsesszzongoristák és máshogy a klasszikus zenét játszó zongoristák agya: különböző agyi folyamatok játszódnak le náluk, amikor zongoráznak, még akkor is, ha ugyanazt a darabot játsszák.

MTI

A zenélés különböző képességek bonyolult összjátéka, amely tükröződik az agyi struktúrákban is. A lipcsei Max Planck Intézet munkatársai felismerték, hogy ezek a képességek sokkal kifinomultabban mutatkoznak meg az agyban, mint azt eddig feltételezték. Az eredmények segíthetnek annak megismerésében, milyen univerzális folyamatok játszódnak le zenélés közben.

PestiSracok facebook image

Keith Jarrett világhírű dzsesszzongoristát egyszer arról kérdezték, elképzelhetőnek tartja-e, hogy egy koncerten klasszikus zenét és dzsesszt is játsszon. "Nem, szerintem az őrület lenne. A rendszer mindkét irányban különböző kapcsolókörökből épül fel" - idézte hétfőn a zenész válaszát az intézet, amelynek kutatói most felfedezték, hogy e mögött idegtudományi magyarázat állhat.

A kutatók szerint az ok az lehet, hogy a két zenei stílus más képességeket követel meg a zenésztől. "Zongorázás közben az agyban különböző folyamatok zajlanak, amelyek megnehezítik a váltást egy másik zenei stílusra" - mondta Daniela Sammler, a tanulmány vezetője.

Lényeges különbség a mozgás tervezése zongorázás közben. Elméletileg stílusirányzattól függetlenül a zongoristának tudnia kell, melyik billentyűt melyik ujjal nyomja le. Zenei irányzatonként eltérő azonban ennek a két lépésnek a súlyozása. A klasszikus zenét játszók a második lépésre, a hogyanra koncentrálnak. Számukra az fontos, hogy egy darabot technikailag kifogástalanul és nagy személyes kifejezőerővel adják vissza.

A dzsesszzenészek elsősorban a "mit"-re koncentrálnak: fel vannak készülve arra, hogy improvizáljanak és játékukat meglepő harmóniákhoz igazítsák. "A dzsesszzongoristáknak a harmóniák tervezésében gyakorolt flexibilitása az agyukban is megmutatkozik zongorázás közben" - emelte ki Roberta Bianco, a tanulmány fő szerzője.

Az összefüggéseket 30 profi zongorista segítségével figyelték meg.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.