Pesti Srácok

Rófusz Ferenc rajzfilmje fődíjat nyert Indiában

Az idén 71 éves Rófusz Frenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, az első magyar alkotó, aki A légy című filmjével 1981-ben elnyerte az aranyszobrocskát Los Angeles-ben, Hoppi-mesék című rajzfilmsorozatának karácsonyi epizódja vitte el a legjobb animációs film díját a kolkatai (Kalkutta) Nemzetközi Vad- és Környezetvédelmi Fesztivál (KIWEFF) animációs versenyprogramjában.

MTI

A díjazásról a decemberben megrendezett fesztivál szervezői a közelmúltban tájékoztatták a magyar alkotókat, akik nem vettek részt a mustrán. A 13 részes Hoppi mesék a Médiatanács támogatásával 2016-ban készült az Oscar-díjas Rófusz Ferenc rendezésében és produceri közreműködésével. A forgatókönyvíró Gimesi Dóra, a zeneszerző Pacsay Attila, az animációs rendező Miskedi Andrea, a sorozat narrátora pedig Ujréti László volt.

PestiSracok facebook image

A gyermekeknek szóló Hoppi mesék egy csendes kis völgyben játszódik, amelyen csak egy vonat pöfög végig minden héten egyszer. A völgyben kis manók, a hoppik élnek, ők készítik elő az ünnepeket az egész világon. A sorozat Mindenki karácsonyfája című epizódja arról szól, hogy a hoppik nem vágják ki a fenyőfát a karácsonyi készülődéskor, hanem inkább a fenyő körül rendezik meg a téli ünnepet.

A fesztivál környezetvédelmi tematikájába illő epizód a 2015 óta évente megrendezett kolkatai KIWEFF animációs versenyében a legjobb animációs film díját kapta. Az animációs mezőnyben egy másik magyar alkotás, a Boxi-sorozat Zöldben című része is szerepelt.

A Hoppi mesék az M2 gyerekcsatornán debütált, és tavaly karácsonykor ismét műsorra tűzték. A 13 epizódból elkészült már egy egészestés rajzfilm is, az Egy év Hoppifalván című produkciót a tervek szerint tavasszal mutatja be a csatorna, de mozis forgalmazása is elképzelhető.

A Hoppi-mesék fesztiválszereplése tovább folytatódik. A produkció alkotói szeretnék, ha a sorozatot átvennék az európai televíziók gyermekprogramjai is. Tervezik a széria folytatását is, az újabb 13 részben további nagy ünnepekkel, köztük a Föld napjával vagy a Nőnappal foglalkoznának.

Fotó: hoppimesek.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.