Pesti Srácok

Fischer Ádám és Paul McCartney a Wolf-díj idei kitüntetettjei között

Fischer Ádám karmester és Paul McCartney, a Beatles együttes egykori tagja is szerepel a Wolf-díj idei kitüntetettjei között a világhírű izraeli elismerést gondozó alapítvány és Reuven Rivlin államfő jeruzsálemi bejelentése szerint.

MTI

A testület "inspiráló karmesterként és az emberi jogok ékesszóló védelmezőjeként" méltatta Fischer Ádámot hétfőn, Paul McCartneyt pedig minden idők egyik legnagyszerűbb dalszerzőjének nevezte, akinek hozzávetőleg 60 aranylemeze van, albumai pedig több tíz millió példányban keltek el világszerte. Fischer Ádám és Paul McCartney megosztva, a művészeti kategóriában kapja a százezer dollárral járó díjat.

PestiSracok facebook image

Az alapítvány emellett hét tudósnak, a kémia, a matematika, a fizika és az agrártudományok terén ítélte oda az elismeréseket. A kémiai, a fizikai és a matematikai Wolf-díjon és a pénzjutalmon szintén ketten-ketten osztoznak: a jordániai-amerikai Omar Yaghi és a japán Fudzsita Makoto, az amerikai Charles H. Bennett és a kanadai Gilles Brassard, valamint az orosz Alekszandr Bejlinszon és az ukrán Volodimir Drinfeld. Az agrártudományi kategóriában az amerikai Gene Robinson kapja a díjat. Orvosi kategóriában ezúttal nem ítélték oda a díjat.

Az elismeréseket május végén adják át az izraeli parlamentben.

A Wolf Alapítványt 1975-ben hozta létre a németországi születésű, később Kubába emigráló zsidó feltaláló, diplomata és filantróp, Ricardo Wolf. A tudományos díjakat 1978, a művészeti díjat, amely évente rotálódik az építészet, a zene, a festészet és a szobrászat között, 1981 óta ítélik oda.

Számos, Wolf-díjjal kitüntetett tudós később a Nobel-díjat is megkapta, azokon a tudományos területeken - agrártudományok és matematika - pedig, ahol nem osztanak ki Nobel-díjat, a Wolf-díj a legjelentősebb elismerések között van.

A vezető képen: Fischer Ádám (bal), és Paul McCartney (jobb). Fotó: Origo/grammy.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.