Két új kiállítás nyílik a holt-tengeri tekercsekről Jeruzsálemben

Két új kiállítást nyit Jeruzsálemben az Izrael Múzeum, melyek a holt-tengeri tekercseket és megtalálásuk történetének új részleteit mutatják be - jelentette a Kolhair című jeruzsálemi városi újság.

MTI

Csütörtökön két jelentős tárlatot nyitnak meg Jeruzsálem legfontosabb kiállítóhelyén azokról a rendkívüli régészeti leletekről, melyek új fényt vetettek az emberiség egyik legfontosabb kulturális hagyományának történtére. Az egyik tárgy a Genezis, vagyis Mózes első könyve, a Teremtés könyve szövegének apokrif, vagyis a vallási kánonba be nem vett tekercse, a Biblia legősibb változata, melyet hetven évvel ezelőtt a Júdeiai-sivatagban találtak meg. Az 1947-ben elsőként felfedezett hét rejtélyes tekercs egyikének szövege az eddig ismerttől eltérően meséli el a teremtést. Ez az apokrif tekercs különösen törékeny és porlékony, ezért az utóbbi ötven évben nem állították ki, de az ország kikiáltásának hetvenedik évfordulója alkalmából egy ideig megtekinthető lesz. A héberül, görögül és arámiul írt pergamentekercseket a Holt-tenger partjánál, a kumráni barlangokban tárták fel 1947 telétől kezdődően éveken át.

Köztük voltak a Biblia legrégebbi példányai, valamint további fontos szövegek abból a korból, amikor még állt Jeruzsálemben a zsidók második Szentélye. Rengeteg a kérdőjel a kétezer éves szövegek körül: az egyik különösen rossz állapotban megtalált, arámiul írott tekercs volt a Teremtés könyvének az addig ismerttől eltérő változata. A szakértők szerint a Kr.e. első század végén készült, mintegy ötszáz évvel a Genezis megírása után. Az apokrif változat első személyben, személyes beszámolóként írja le Noé, Ábrahám és Énok életét, másként, mint az Mózes öt könyvében olvasható. A második új kiállítás a 20. század egyik legnagyobb régészeti szenzációját jelentő tekercsek felfedezésének hátteréről szól. Rotem Arieli, a kiállítás kurátora új részleteket ismertet a műkincseket hetven éve felfedező emberekről, nyolc férfiről és egy nőről.

Bemutatnak egy hangfelvételt, melyet a felfedező beduin pásztorokkal készítettek. Kiderül belőle, hogy nem ismerték a tekercsek értékét, egy részüket elvesztették, másokat olcsón árultak. A kiállítás elmeséli Athanasius Samuel, a szíriai ortodox egyház jeruzsálemi óvárosi vezetőjének tettét is, aki megvette a tekercsek egy részét, majd Libanonba, onnan Amerikába utazott velük, ahol titokban eladta őket Jigal Jadin professzornak Izrael számára.

Kép: Múlt-kor