Pesti Srácok

Felavatták a legnagyobb magyar szobrát Szatmárnémetiben

Leleplezték Széchenyi István szobrát 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen csütörtökön Szatmárnémeti főterén.

MTI

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész egészalakos alkotását csaknem kétezer ember jelenlétében Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere és Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke leplezte le. A szoborra Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Az ünnepségsorozat az István téri Petőfi-szobránál kezdődött, ahol megkoszorúzták a költő-forradalmár mellszobrát. Az ünneplő tömeg ezután - jelentős rendőri biztosítással - huszárbandériumi és fúvószenekari kísérettel átvonult a városközpont parkjába; itt a jelenlévők kivetítőkön is figyelemmel kísérhették az ünnepséget.

PestiSracok facebook image

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) központi rendezvényén Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében hangsúlyozta, a forradalom híres tizenkét pontjának zárómondata, azaz az egyenlőség, szabadság, testvériség egymást feltételező fogalmak és nem lehetünk meg nélkülük.

"Van egy fontos tulajdonságuk, egyik sem irányul mások ellen, (...) ezért gondoljuk mi azt, hogy március 15. minden szabadságszerető ember ünnepe lehet, magyaré is, szászé is és románé is" - fogalmazott a szövetségi elnök, megjegyezve, ez a szabadság "nyugodtan osztható", mert nem kevesebb, hanem több lesz belőle. A legszentebb forradalmunk évfordulóját ünnepeljük, mert talán nincs a magyar történelemnek egyetlen olyan pillanat a sem, amelyet ilyen teljes mértékű nemzeti egyetértés övezne - jelentette ki. Szavai szerint március 15-ről még azok sem vitatkoznak, akik más kérdésekben talán igen, de ennek az az oka, hogy a '48-as forradalom történeti tablóján mindenki megtalálja a maga helyét és hősét.

A gyors változásokat kereső radikálisok Petőfit, az ellenállók Táncsics Mihályt, a romantikusok Jókai Mórt, Szatmárnémeti pedig Széchenyit találta meg magának - utalt a legnagyobb magyar és a város közötti történelmi összefonódásra Kelemen Hunor. Emlékeztette a jelenlévőket arra, évek küzdelme van ebben a szoborban, "harc a bürokráciával, a pénzhiánnyal, a hatóságokkal", de minden nehézség dacára példaszerű, ami ma itt történt.A mai élethelyzetet megemlítve megjegyezte, 2018-ban nincs forradalmi helyzet, nem kell felforgatni a világot, bár meg kell változtatni azt, ami nem megy jól. Síkra kell szállni elveinkért, de nem kell a harcmezőre vonulni - tette hozzá. Ez a szobor arra is emlékeztet minket - folytatta - , hogy egy közösségnek és egy országnak kell hogy legyen víziója, elképzelése arról, merre haladjon.

Széchenyinek a reformkor idején volt víziója, az erdélyi magyarok tudják ezt, mert az utat a kisebbségi lét kényszere és a magyarként való megmaradás parancsa jelölik ki számukra - fogalmazott. Vélekedése szerint Románia most "céltalan" ország, mivel az európai uniós csatlakozás után bő tíz évvel sem tudja, merre induljon el, a román politika pedig leginkább az egymás elleni harcról ismerszik ma meg. 2018-nak kellene lennie annak az esztendőnek, amikor néhány kérdésben a romániai társadalom - beleértve az erdélyi magyar társadalmat is - egy olyan párbeszédet folytathat, ami a jövőről szóló megállapodásra irányul - közölte Kelemen Hunor.

"Az igazi forradalmi tett ebben az országban, ha vissza tudnánk adni a reményt, a tervezhető jövőbe vetett hitet. Ennek első és elengedhetetlen feltétele a párbeszéd, mi, romániai magyarok és annak képviselete készen állunk erre" - jelentette ki az RMDSZ elnöke szövetségi elnöke. Hozzátette, le kell zárni a vitákat és kiegyezésre kell jutni a román többséggel; velük például abban, hogy március 15. mindannyiunk ünnepe.Megemlítette, "forradalmi változásra" van szükség Európában is, mivel szavai szerint az Európai Unió nem hagyhatja válasz nélkül az ötvenmilliónyi őshonos kisebbség akaratát, azaz az európai szintű rendezését a kisebbségi jogoknak. Az erre a célra elindított kisebbségvédelmi csomag aláírásgyűjtésben közel van az egymillió aláírás elérése - tette hozzá Kelemen Hunor.

A helyi RMDSZ, a Szent István Kör és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés által szervezett ünnepségen felszólalt Kereskényi Gábor polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi sorait Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta a jelenlévőknek. A rendezvény végén megkoszorúzták gróf Széchenyi István szobrát.

Fotó: kronika .ro

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)