Pesti Srácok

Felavatták a legnagyobb magyar szobrát Szatmárnémetiben

Leleplezték Széchenyi István szobrát 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen csütörtökön Szatmárnémeti főterén.

MTI

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész egészalakos alkotását csaknem kétezer ember jelenlétében Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere és Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke leplezte le. A szoborra Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Az ünnepségsorozat az István téri Petőfi-szobránál kezdődött, ahol megkoszorúzták a költő-forradalmár mellszobrát. Az ünneplő tömeg ezután - jelentős rendőri biztosítással - huszárbandériumi és fúvószenekari kísérettel átvonult a városközpont parkjába; itt a jelenlévők kivetítőkön is figyelemmel kísérhették az ünnepséget.

PestiSracok facebook image

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) központi rendezvényén Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében hangsúlyozta, a forradalom híres tizenkét pontjának zárómondata, azaz az egyenlőség, szabadság, testvériség egymást feltételező fogalmak és nem lehetünk meg nélkülük.

"Van egy fontos tulajdonságuk, egyik sem irányul mások ellen, (...) ezért gondoljuk mi azt, hogy március 15. minden szabadságszerető ember ünnepe lehet, magyaré is, szászé is és románé is" - fogalmazott a szövetségi elnök, megjegyezve, ez a szabadság "nyugodtan osztható", mert nem kevesebb, hanem több lesz belőle. A legszentebb forradalmunk évfordulóját ünnepeljük, mert talán nincs a magyar történelemnek egyetlen olyan pillanat a sem, amelyet ilyen teljes mértékű nemzeti egyetértés övezne - jelentette ki. Szavai szerint március 15-ről még azok sem vitatkoznak, akik más kérdésekben talán igen, de ennek az az oka, hogy a '48-as forradalom történeti tablóján mindenki megtalálja a maga helyét és hősét.

A gyors változásokat kereső radikálisok Petőfit, az ellenállók Táncsics Mihályt, a romantikusok Jókai Mórt, Szatmárnémeti pedig Széchenyit találta meg magának - utalt a legnagyobb magyar és a város közötti történelmi összefonódásra Kelemen Hunor. Emlékeztette a jelenlévőket arra, évek küzdelme van ebben a szoborban, "harc a bürokráciával, a pénzhiánnyal, a hatóságokkal", de minden nehézség dacára példaszerű, ami ma itt történt.A mai élethelyzetet megemlítve megjegyezte, 2018-ban nincs forradalmi helyzet, nem kell felforgatni a világot, bár meg kell változtatni azt, ami nem megy jól. Síkra kell szállni elveinkért, de nem kell a harcmezőre vonulni - tette hozzá. Ez a szobor arra is emlékeztet minket - folytatta - , hogy egy közösségnek és egy országnak kell hogy legyen víziója, elképzelése arról, merre haladjon.

Széchenyinek a reformkor idején volt víziója, az erdélyi magyarok tudják ezt, mert az utat a kisebbségi lét kényszere és a magyarként való megmaradás parancsa jelölik ki számukra - fogalmazott. Vélekedése szerint Románia most "céltalan" ország, mivel az európai uniós csatlakozás után bő tíz évvel sem tudja, merre induljon el, a román politika pedig leginkább az egymás elleni harcról ismerszik ma meg. 2018-nak kellene lennie annak az esztendőnek, amikor néhány kérdésben a romániai társadalom - beleértve az erdélyi magyar társadalmat is - egy olyan párbeszédet folytathat, ami a jövőről szóló megállapodásra irányul - közölte Kelemen Hunor.

"Az igazi forradalmi tett ebben az országban, ha vissza tudnánk adni a reményt, a tervezhető jövőbe vetett hitet. Ennek első és elengedhetetlen feltétele a párbeszéd, mi, romániai magyarok és annak képviselete készen állunk erre" - jelentette ki az RMDSZ elnöke szövetségi elnöke. Hozzátette, le kell zárni a vitákat és kiegyezésre kell jutni a román többséggel; velük például abban, hogy március 15. mindannyiunk ünnepe.Megemlítette, "forradalmi változásra" van szükség Európában is, mivel szavai szerint az Európai Unió nem hagyhatja válasz nélkül az ötvenmilliónyi őshonos kisebbség akaratát, azaz az európai szintű rendezését a kisebbségi jogoknak. Az erre a célra elindított kisebbségvédelmi csomag aláírásgyűjtésben közel van az egymillió aláírás elérése - tette hozzá Kelemen Hunor.

A helyi RMDSZ, a Szent István Kör és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés által szervezett ünnepségen felszólalt Kereskényi Gábor polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi sorait Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta a jelenlévőknek. A rendezvény végén megkoszorúzták gróf Széchenyi István szobrát.

Fotó: kronika .ro

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.