szatmárnémeti
500 évenként egyszer – 50 éve volt a nagy szamosi árvíz
Ma 50 éve, 1970. május 14-én és az azt követő napokban történt Magyarország XX. századi történetének túlzás nélkül legnagyobb társadalmi hatású természeti katasztrófája, a nagy szamosi árvíz. Egy dunai vagy tiszai áradás sem végzett akkora pusztítást az épített környezetben és a lelkekben, mint a kiáradt Szamos és Túr, amelyek olyan, a folyótól távolabbi falvakat is elöntöttek, ahol nemzedékek óta nem láttak árvizet és hagyományosan nem számítottak árterületnek. Nem kisebbítve például a Dunán emberöltőnként levonuló extrém áradások okozta károkat, vagy relativizálva azokat, azért mindenképpen megjegyzendő: a folyam mentén élők, különösen a fővárosiak – akiknek a Duna mindig szem előtt van – megszokhatták, hogy amikor magas a vízállás, lezárják a rakpartokat, a védművekkel kevéssé ellátott szakaszokon homokzsákokat pakolnak az emberek, az ártéri üdülőházakban pedig kevés kár keletkezik, ha azok eleve betonlábakra épültek; összességében, ha jó a tájékoztatás és megtörténnek az óvintézkedések, egy árhullámot minimális veszteségekkel túl lehet élni és az nem gyakorol maradandó hatást az emberéletekre. A Szamosháton fél évszázaddal ezelőtt ellenkezőleg történt. Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Bayer Zsolt: A hernyó vallomása
"Én soha nem leszek a másik oldalon. Ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm" - mondta Magyar Péter a Fideszről. Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.