Pesti Srácok

Liszt-oratórium nyitja a Budapesti Tavaszi Fesztivált

A Nemzeti Filharmonikusok Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumának előadásával kezdődik március 30-án, pénteken a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) a Müpában.

MTI

A Szent Erzsébet legendája zeneiségében és filozofikus mélységét tekintve is fontos alkotás, azon nagy Liszt-művek közé tartozik, amelyeket a Faust-szimfónia, a Dante-szimfónia és a Krisztus című oratórium neve fémjelez - mondta el Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója, az est dirigense. Hozzátette, hogy bár a Szent Erzsébet legendája műfaját tekintve oratórium, igen sok olyan színpadi, dramaturgiai fogást alkalmaz benne Liszt, amelyek arra csábítják az előadót, hogy akár operaként értelmezze és interpretálja.

PestiSracok facebook image

A Nemzeti Filharmonikusok előadásában a mű oratóriumként szólal meg, de enged majd az "ördög csábításának" és nem áll ellen azoknak a lehetőségeknek, amelyek által drámai előadásként adhatják elő - mutatott rá a zeneigazgató, kifejtve: a karmester ilyenkor a tempóválasztások, a dinamikai beállítások, a drámai idővel való játék eszközeivel élhet. Ezáltal olyan produkciót hoznak létre, amelyben az énekelt és a hangszerek által eljátszott hangok játsszák a főszerepet, összeállva egyfajta színpadi előadássá.

A Szent Erzsébet legendája nagy előadói apparátust igénylő mű, amelynek az előadása sem könnyű - hangsúlyozta Hamar Zsolt, hozzátéve: ezt nemcsak a technikai nehézségek okozzák, hanem azon filozófiai mélységek is, amelyek csak akkor tudnak átjönni és a hallgatók számára érthetővé válni, ha maguk az előadók is értik és átélik.

Az esten közreműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar (karigazgató Somos Csaba), a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc) Hamar Zsolt vezényletével. Az oratórium címszerepét a New York-i Metropolitan színpadán is nagy sikerrel szereplő Kele Brigitta alakítja, továbbá napjaink egyik legkeresettebb Wagner-énekese, Albert Pesendorfer, valamint Johannes Kammler, Kutasi Judit és Haja Zsolt lép színpadra.

A szervezők közlése szerint a Budapesti Tavaszi Fesztivál első hétvégéje a nyitókoncertet követően is számtalan kiemelkedő programmal várja a közönséget. A Várkert Bazárban az UNESCO szellemi kulturális örökségeit bemutató PONT Fesztivál húsvéti tematikával készül, a Zeneakadémián az immár Grammy-díjas fiatal zongoraművész Danyiil Trifonov lép színpadra, az Orfeo Zenekar és Purcell Kórus koncertjén pedig Bach és Telemann művei csendülnek fel április első napján.

Fotó: Fidelio

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.