Pesti Srácok

Liszt-oratórium nyitja a Budapesti Tavaszi Fesztivált

A Nemzeti Filharmonikusok Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumának előadásával kezdődik március 30-án, pénteken a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) a Müpában.

MTI

A Szent Erzsébet legendája zeneiségében és filozofikus mélységét tekintve is fontos alkotás, azon nagy Liszt-művek közé tartozik, amelyeket a Faust-szimfónia, a Dante-szimfónia és a Krisztus című oratórium neve fémjelez - mondta el Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója, az est dirigense. Hozzátette, hogy bár a Szent Erzsébet legendája műfaját tekintve oratórium, igen sok olyan színpadi, dramaturgiai fogást alkalmaz benne Liszt, amelyek arra csábítják az előadót, hogy akár operaként értelmezze és interpretálja.

PestiSracok facebook image

A Nemzeti Filharmonikusok előadásában a mű oratóriumként szólal meg, de enged majd az "ördög csábításának" és nem áll ellen azoknak a lehetőségeknek, amelyek által drámai előadásként adhatják elő - mutatott rá a zeneigazgató, kifejtve: a karmester ilyenkor a tempóválasztások, a dinamikai beállítások, a drámai idővel való játék eszközeivel élhet. Ezáltal olyan produkciót hoznak létre, amelyben az énekelt és a hangszerek által eljátszott hangok játsszák a főszerepet, összeállva egyfajta színpadi előadássá.

A Szent Erzsébet legendája nagy előadói apparátust igénylő mű, amelynek az előadása sem könnyű - hangsúlyozta Hamar Zsolt, hozzátéve: ezt nemcsak a technikai nehézségek okozzák, hanem azon filozófiai mélységek is, amelyek csak akkor tudnak átjönni és a hallgatók számára érthetővé válni, ha maguk az előadók is értik és átélik.

Az esten közreműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar (karigazgató Somos Csaba), a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc) Hamar Zsolt vezényletével. Az oratórium címszerepét a New York-i Metropolitan színpadán is nagy sikerrel szereplő Kele Brigitta alakítja, továbbá napjaink egyik legkeresettebb Wagner-énekese, Albert Pesendorfer, valamint Johannes Kammler, Kutasi Judit és Haja Zsolt lép színpadra.

A szervezők közlése szerint a Budapesti Tavaszi Fesztivál első hétvégéje a nyitókoncertet követően is számtalan kiemelkedő programmal várja a közönséget. A Várkert Bazárban az UNESCO szellemi kulturális örökségeit bemutató PONT Fesztivál húsvéti tematikával készül, a Zeneakadémián az immár Grammy-díjas fiatal zongoraművész Danyiil Trifonov lép színpadra, az Orfeo Zenekar és Purcell Kórus koncertjén pedig Bach és Telemann művei csendülnek fel április első napján.

Fotó: Fidelio

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.