Magyar mesterek oktatták a kirgiz és üzbég kézműveseket
Egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kézműves mesterek tartottak tanfolyamot kirgiz és üzbég nőknek, hogy azok a megszerezett tudás segítségével hazájukban jövedelemhez jussanak.
MTI
Kétéves előkészítés eredményeként tavaly év végén kötött megállapodást az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) arról, hogy a magyar kézműves mesterek tanfolyamok keretében használható tudást adjanak át a vidéken, nehéz körülmények között élő kirgiz és üzbég nőknek. A résztvevők így jövedelemhez juthatnak - fejtette ki Igyártó Gabriella, a NESZ ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
"A klímaváltozás hatására bekövetkezett szárazság miatt ezekben az országokban a mezőgazdaság nem képes ellátni a vidéki lakosságot, így az utóbbi években nagy fokú munkaerő-elvándorlás indult meg ezekről a területekről Oroszország és Kazahsztán felé. A közép-ázsiai kézműipart támogató szövetség felmérést végzett a területen és arra jutottak, hogy erre a problémára megoldást jelenthetne a vidéki kézműipar fejlesztése" - fejtette ki.
Igyártó Gabriella azt is elmondta, hogy a közép-ázsiai országokban a helyi mezőgazdasági nyersanyagokat és az élelmiszeripar melléktermékeinek nagy részét kevéssé vagy egyáltalán nem hasznosítják, pedig ezek feldolgozása és eladása kedvezően befolyásolhatná a vidéki munkanélküliséget. A projektben fontos szempont volt, hogy a helyi kézműves hagyományokat nem megváltoztatva, de a saját alapanyagaikat felhasználva piacképes termékeket tudjanak létrehozni.
A kukoricacsuhét például Kirgizisztánban nem használták eddig, most azonban megtanultak belőle székülőkét, széktámlát és különböző tárolóedényeket készíteni. A vesszőfonás Magyarországon használt technikáit is elsajátították az ottani nők. A magyar mesterek februárban utaztak Kirgizisztánba és Üzbegisztánba, ahol a szövők, hímzők, kosárfonók, csuhé- és vesszőfonók, nemezkészítők összesen 90 főnek tartottak kéthetes tanfolyamot. "A mi mestereink olyan oktatói képességekkel és olyan mesterségbeli tudással rendelkeznek, amellyel piacképes termékek előállításában használható technikákat tudtak tanítani" - fűzte hozzá Igyártó Gabriella.
Vetró Mihály nemezkészítő Üzbegisztánban oktatta az asszonyokat. "Ez a feladat azért volt különösen izgalmas, mert néhány évvel ezelőtt volt alkalmam az üzbég nemezek néhány száz éves rétegeit, formavilágát és motívumkincsét tanulmányozni" - mondta el az MTI-nek. Kifejtette, hogy néhány évtizede az üzbegisztáni nők körében teljesen általános volt a nemezkészítés, de ma már csak nagyon kevesen ismerik a helyi hagyományokat. A népi kézműves mester csoportjában résztvevő nők a közelmúltban inkább az interneten talált anyagokból próbálták elsajátítani a nemezelést, ráadásul meglehetősen rosszul másolva a nyugati mintákat. "Amikor megmutattam nekik a régi üzbég nemezeket, hitetlenkedve csodálkoztak rá saját örökségük kincseire" - fűzte hozzá.
Vetró Mihály elmondta, hogy a nők gyorsan tanultak és annak ellenére, hogy nem ismerték saját hagyományaikat, népük motívumkincsét, nagyon hamar képesek voltak tervezni az ősi mintákkal. A magyar mester megtanította nekik saját juhaik szőrének feldolgozását is, továbbá azt, hogyan tudnak ebből jó minőségű alkotásokat, például nemeztakarót, párnát vagy cipőt készíteni. "A program egyik legfontosabb hozadéka az volt, hogy a saját területükön megtalálható, jó minőségű alapanyagokat megtanulják feldolgozni" - fűzte hozzá.
A tanfolyam résztvevői azt is vállalták, hogy hazatérve a tanultakat továbbadják saját környezetükben is.
Igyártó Gabriella kiemelte: az út során nagyon jó kapcsolatok születtek, amelynek eredményeképp mindkét országból a legjobb 4-4 kézművest meghívták a Mesterségek Ünnepére is, ahol felállítanak egy FAO-pavilont és bemutatják az üzbég és kirgiz mesterek, hogyan hasznosították a magyar kézművesektől tanultakat.
Fotó: FAO/Vyacheslav Oseledko
