Pesti Srácok

Molnár C. és Szőnyi képei a Római Magyar Akadémián

A Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasai - Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István - festményeiből nyílik kiállítás Az első lépések címmel március 16-án a Római Magyar Akadémia épületében.

MTI

Az utóbbi kétszáz év magyar művészettörténetében nehéz olyan alkotót találni, aki ne fordult volna meg Olaszországban, akár csak tanulmányi célból. A 19. században Itáliában járt mások mellett Barabás Miklós, Markó Károly, Kozina Sándor és Balassa Ferenc, majd a 20. század elején Vedres Márk szobrász Firenzében szervezett szalont, amelyet olyan művészek és értelmiségiek látogattak, mint Fülep Lajos, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc és Charles de Tolnay, aki később a firenzei Casa Buonarroti igazgatója lett. A Római Magyar Akadémia 1927-es megalapítását követően a művészek tanulmányútjai immár nem magán, hanem intézményi szinten szerveződtek, és Klebelsberg Kuno oktatási miniszter közbenjárásával a kiutazó magyar művészek állami ösztöndíjban részesülhettek.

A Római Magyar Akadémia fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett tárlat a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb és legszínesebb törekvését mutatja be, amely az utókor számára Római iskola néven vált ismerté - közölték a szervezők, hozzátéve: a kiállítás az első ösztöndíjasok műveiből tár a római közönség elé egy válogatást, amelyek közt számos, egykoron Rómában készített mű szerepel. A Római iskola "szellemi atyja" Gerevics Tibor művészettörténész, a Római Magyar Akadémia első igazgatója volt, a program első képzőművész ösztöndíjasai, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István pedig 1928-ban érkeztek az olasz fővárosba.

Az első ösztöndíjasokat 1942-ig, az iskola eredeti formájának fennállásáig még 125 magyar művész követte. A Római Iskola hagyományának örököse az a jelenleg is működő képzőművészeti ösztöndíjas program, amely bár jóval rövidebb időtartamra, de továbbra is lehetőséget ad a magyar képzőművészek római inspirációjának - emlékeztet a Római Magyar Akadémia közleménye. A Római Magyar Akadémia szervezésében, a debreceni MODEM, az Antal- Lusztig gyűjtemény, a Molnár C. Pál Múzeum, valamint Pátzay Pál gyűjteményének közreműködésével megvalósuló kiállítás március 16. és április 15. között tart nyitva.

PestiSracok facebook image

A képen Molnár C. Pál Toscanai táj alakokkal című festménye látható

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.