Pesti Srácok

Molnár C. és Szőnyi képei a Római Magyar Akadémián

A Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasai - Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István - festményeiből nyílik kiállítás Az első lépések címmel március 16-án a Római Magyar Akadémia épületében.

MTI

Az utóbbi kétszáz év magyar művészettörténetében nehéz olyan alkotót találni, aki ne fordult volna meg Olaszországban, akár csak tanulmányi célból. A 19. században Itáliában járt mások mellett Barabás Miklós, Markó Károly, Kozina Sándor és Balassa Ferenc, majd a 20. század elején Vedres Márk szobrász Firenzében szervezett szalont, amelyet olyan művészek és értelmiségiek látogattak, mint Fülep Lajos, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc és Charles de Tolnay, aki később a firenzei Casa Buonarroti igazgatója lett. A Római Magyar Akadémia 1927-es megalapítását követően a művészek tanulmányútjai immár nem magán, hanem intézményi szinten szerveződtek, és Klebelsberg Kuno oktatási miniszter közbenjárásával a kiutazó magyar művészek állami ösztöndíjban részesülhettek.

A Római Magyar Akadémia fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett tárlat a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb és legszínesebb törekvését mutatja be, amely az utókor számára Római iskola néven vált ismerté - közölték a szervezők, hozzátéve: a kiállítás az első ösztöndíjasok műveiből tár a római közönség elé egy válogatást, amelyek közt számos, egykoron Rómában készített mű szerepel. A Római iskola "szellemi atyja" Gerevics Tibor művészettörténész, a Római Magyar Akadémia első igazgatója volt, a program első képzőművész ösztöndíjasai, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István pedig 1928-ban érkeztek az olasz fővárosba.

Az első ösztöndíjasokat 1942-ig, az iskola eredeti formájának fennállásáig még 125 magyar művész követte. A Római Iskola hagyományának örököse az a jelenleg is működő képzőművészeti ösztöndíjas program, amely bár jóval rövidebb időtartamra, de továbbra is lehetőséget ad a magyar képzőművészek római inspirációjának - emlékeztet a Római Magyar Akadémia közleménye. A Római Magyar Akadémia szervezésében, a debreceni MODEM, az Antal- Lusztig gyűjtemény, a Molnár C. Pál Múzeum, valamint Pátzay Pál gyűjteményének közreműködésével megvalósuló kiállítás március 16. és április 15. között tart nyitva.

PestiSracok facebook image

A képen Molnár C. Pál Toscanai táj alakokkal című festménye látható

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.