Pesti Srácok

Molnár C. és Szőnyi képei a Római Magyar Akadémián

A Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasai - Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István - festményeiből nyílik kiállítás Az első lépések címmel március 16-án a Római Magyar Akadémia épületében.

MTI

Az utóbbi kétszáz év magyar művészettörténetében nehéz olyan alkotót találni, aki ne fordult volna meg Olaszországban, akár csak tanulmányi célból. A 19. században Itáliában járt mások mellett Barabás Miklós, Markó Károly, Kozina Sándor és Balassa Ferenc, majd a 20. század elején Vedres Márk szobrász Firenzében szervezett szalont, amelyet olyan művészek és értelmiségiek látogattak, mint Fülep Lajos, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc és Charles de Tolnay, aki később a firenzei Casa Buonarroti igazgatója lett. A Római Magyar Akadémia 1927-es megalapítását követően a művészek tanulmányútjai immár nem magán, hanem intézményi szinten szerveződtek, és Klebelsberg Kuno oktatási miniszter közbenjárásával a kiutazó magyar művészek állami ösztöndíjban részesülhettek.

A Római Magyar Akadémia fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett tárlat a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb és legszínesebb törekvését mutatja be, amely az utókor számára Római iskola néven vált ismerté - közölték a szervezők, hozzátéve: a kiállítás az első ösztöndíjasok műveiből tár a római közönség elé egy válogatást, amelyek közt számos, egykoron Rómában készített mű szerepel. A Római iskola "szellemi atyja" Gerevics Tibor művészettörténész, a Római Magyar Akadémia első igazgatója volt, a program első képzőművész ösztöndíjasai, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István pedig 1928-ban érkeztek az olasz fővárosba.

Az első ösztöndíjasokat 1942-ig, az iskola eredeti formájának fennállásáig még 125 magyar művész követte. A Római Iskola hagyományának örököse az a jelenleg is működő képzőművészeti ösztöndíjas program, amely bár jóval rövidebb időtartamra, de továbbra is lehetőséget ad a magyar képzőművészek római inspirációjának - emlékeztet a Római Magyar Akadémia közleménye. A Római Magyar Akadémia szervezésében, a debreceni MODEM, az Antal- Lusztig gyűjtemény, a Molnár C. Pál Múzeum, valamint Pátzay Pál gyűjteményének közreműködésével megvalósuló kiállítás március 16. és április 15. között tart nyitva.

PestiSracok facebook image

A képen Molnár C. Pál Toscanai táj alakokkal című festménye látható

Ajánljuk még

Közel 4 milliárdot kaszált a balos önkormányzatoktól és a BKM-től a fenyvesi üdülőügyletben megbukó cég, amelyik Trippon házát is felújította

Exkluzív 2024 június 3.
A BKM - vagyis a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő közműszolgáltató holding és elődje, a Főtáv Zrt. több közbeszerzésében mindkét kivitelező cég indult azok közül, amelyekről korábbi cikkünkben megírtuk, úgy újították fel a balatonfenyvesi FŐTÁV üdülőt, hogy több szereplőből álló cégláncolaton folyatták végig a pénzt, majd a kivitelezést ténylegesen elvégző kisvállalkozást nem fizették ki. A Szin-Ker Kft. 2006 óta hasít a közbeszerzéseken, a fenyvesi projektben maga alá alvállalkozóként bevont Norton Vision Kft még kezdő ezen a terepen. A fókuszunkba került cégek rendre indultak el ugyanazokon a fővárosi közműcégek által kiírt tendereken, ezeket egy kivételével a Szin-Ker nyerte. Tényfeltáró riportsorozatunk mostani részében bemutatjuk, hogy a Szin-Ker jóval több mint Mártha Imréék kedvenc építőipari cége. 2019 óta a BKM-től és baloldali vezetésű fővárosi önkormányzatoktól közel milliárd forintot kaszáltak a közbeszerzéseken. Ez idő alatt a nettó árbevételük elérte a 10 milliárd forintot, amiből most kapaszkodjanak meg, addig sakkoztak, míg 50 millió forint adózási kötelezettség sem keletkezett. Itt érdemes felidézni, hogy éppen a minap derült ki egy másik építőipari cég vezetőjének nyomozóhatóság előtt tett vallomásából, hogy Újpesten például a SZIN-KER Kft-nek azért cserébe, hogy több száz millió forint értékben munkát kapjon, ingyen fel kellett újítani Trippon Norbert házát. Ezt úgy oldották meg, hogy egy másik cégtől teljesítés nélküli fiktív számlákat kértek - ezzel fedték le a körübelül 200 millió forint értékű családi ház átépítési munkáit.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.