Pesti Srácok

Molnár C. és Szőnyi képei a Római Magyar Akadémián

A Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasai - Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István - festményeiből nyílik kiállítás Az első lépések címmel március 16-án a Római Magyar Akadémia épületében.

MTI

Az utóbbi kétszáz év magyar művészettörténetében nehéz olyan alkotót találni, aki ne fordult volna meg Olaszországban, akár csak tanulmányi célból. A 19. században Itáliában járt mások mellett Barabás Miklós, Markó Károly, Kozina Sándor és Balassa Ferenc, majd a 20. század elején Vedres Márk szobrász Firenzében szervezett szalont, amelyet olyan művészek és értelmiségiek látogattak, mint Fülep Lajos, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc és Charles de Tolnay, aki később a firenzei Casa Buonarroti igazgatója lett. A Római Magyar Akadémia 1927-es megalapítását követően a művészek tanulmányútjai immár nem magán, hanem intézményi szinten szerveződtek, és Klebelsberg Kuno oktatási miniszter közbenjárásával a kiutazó magyar művészek állami ösztöndíjban részesülhettek.

A Római Magyar Akadémia fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett tárlat a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb és legszínesebb törekvését mutatja be, amely az utókor számára Római iskola néven vált ismerté - közölték a szervezők, hozzátéve: a kiállítás az első ösztöndíjasok műveiből tár a római közönség elé egy válogatást, amelyek közt számos, egykoron Rómában készített mű szerepel. A Római iskola "szellemi atyja" Gerevics Tibor művészettörténész, a Római Magyar Akadémia első igazgatója volt, a program első képzőművész ösztöndíjasai, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István pedig 1928-ban érkeztek az olasz fővárosba.

Az első ösztöndíjasokat 1942-ig, az iskola eredeti formájának fennállásáig még 125 magyar művész követte. A Római Iskola hagyományának örököse az a jelenleg is működő képzőművészeti ösztöndíjas program, amely bár jóval rövidebb időtartamra, de továbbra is lehetőséget ad a magyar képzőművészek római inspirációjának - emlékeztet a Római Magyar Akadémia közleménye. A Római Magyar Akadémia szervezésében, a debreceni MODEM, az Antal- Lusztig gyűjtemény, a Molnár C. Pál Múzeum, valamint Pátzay Pál gyűjteményének közreműködésével megvalósuló kiállítás március 16. és április 15. között tart nyitva.

PestiSracok facebook image

A képen Molnár C. Pál Toscanai táj alakokkal című festménye látható

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!