Pesti Srácok

Nagy Feró és a Beatrice negyven évet ünnepel a Sportarénában

Nagy Feró és a Beatrice negyven évet ünnepel a Sportarénában

Nagy Feró és a Beatrice eddigi pályafutását, négy évtizedes életművét ünnepli április 7-én a Papp László Budapest Sportarénában. A jubileumra időzítve egy koncertlemez is megjelent.

MTI

"A Beatrice ma is a rockrajongóknak szól, az életérzés rendszerek felett jár. Az 1978-ban született Jerikó az emberek között lévő falak ledöntésére hívta fel a figyelmet, és ma is nagyon érvényes, akárcsak a Nagyvárosi farkas vagy a Nem kell!, amely a fiatalok lázadását mutatja meg szüleik ellen" - mondta Nagy Feró az MTI-nek.

PestiSracok facebook image

Az énekes, dalszerző megjegyezte, hogy a Rice negyven évvel ezelőtt sem lázadó zenekar volt, dalaik saját életükről szóltak. Hozzátette: nem gondolja, hogy a rockzenei szövegeknek mindig igazuk van, de a színpadon hitelesnek kell hangzaniuk. A Beatrice 1969-ben Csuka Mónika vezetésével alakult meg, a zenekarhoz Nagy Feró 1971-ben csatlakozott. A diszkós, funkos időszak után a Rice ma ismert rockos, punkos, sanzonos zenéje és arculata 1978-ban alakult ki, akkor lett Nagy Feró "a nemzet csótánya". Az akkori felállásból Miklóska Lajos (basszusgitár), Gidófalvy Attila (billentyűs hangszerek) és Donászy Tibor (dob, ütőhangszerek) a múltidézésre április 7-én az Aréna színpadára is fellép, Lugosi László gitáros 2015-ben elhunyt.

A 72 éves Nagy Feró mai társai közül Laczik Ferenc basszusgitáros már csaknem 25 éve a Beatrice tagja, fia, a dobos Hunor nyolc éve zenél velük, Tari Viktor (gitár, zongora) két évvel ezelőtt csatlakozott, a legfrissebb ricés pedig az idén belépett Kékkői Zalán gitáros, ő a családjával külföldre költözött, a friss koncertlemezen és az áprilisi koncerten még hallható Magasvári Viktort váltotta. "Viktor marad tiszteletbeli tag, amikor ráér, mindig felléphet velünk".

"A mai Beatrice szellemiségében ugyanaz, mint a hetvenes-nyolcvanas években, de borzasztó lenne, ha leragadnánk a múltnál, és most öreg partizánként hirdetnénk az igazságot arról, hogy régen milyen nehéz volt. A mai fiatalokat ez nem igazán érdekli. Folyamatosan dolgozunk, időről-időre születnek új dalok, a zenekar rendkívül nyitott mindenféle zenei műfajra, más kérdés, hogy amit az elmúlt tíz-tizenöt évben csináltunk, arra a média nem volt kíváncsi. Aki viszont jár a koncertjeinkre, tisztában van a Beatricével" - fogalmazott a frontember.

A zenekarnak a hőskorban, azaz 1978 és 1981 között az állami tiltás miatt nem lehetett lemeze, egyedül az 1980-as kisstadionbeli közös Beatrice-LGT-Omega koncert jelenhetett meg. Az első - rögtön dupla - stúdióanyag az újraindulás után, 1988-ban kiadott '78-88 című anyag volt. Az első 40 év - Live! című, a HammerWorld által most kiadott koncertlemezen régebbi és újabb Beatrice-számok egyaránt szerepelnek, a felvétel tavaly novemberben a Barba Negra Music Clubban készült.

A Beatrice még sohasem játszott a Sportarénában, a hely elődjében, a Budapest Sportcsarnokban is csak egyszer, 1991-ben. "Reméljük, sokan lesznek, szerintem, amit kitaláltunk az alkalomra, az jól fog működni. Ha már életműkoncertet hirdettünk meg, fontos, hogy a közönség olyan dalokat is halljon, amelyekről esetleg nem is tudta: én szereztem a szövegét. A Pokolgépnek kifejezetten sokat írtam, közülük el is játszunk hármat, például az Átkozott nemzedéket, Kalapács Józsi közreműködésével. Aztán ugye ott volt az avantgárd ős-Bikini a nyolcvanas évek első felében, ebből az időszakból negyven percet fogunk játszani" - sorolta Nagy Feró.

A koncert a hetvenes-nyolcvanas évek Beatrice blokkjával indul, utána következik az ős-Bikini korszak, majd ismertebb Rice-dalok következnek a nyolcvanas évekből, végül az utolsó rész a kilencvenes évektől napjainkig terjedő időszakot fogja át, benne olyan slágerekkel, mint a 8 óra munka. A már felsorolt közreműködők mellett ott lesz a Bizottság két egykori tagja, Wahorn András és ef Zámbó István, Pásztor Anna (Anna & the Barbies), Varga Miklós és Mező Misi is.

A Beatrice legutóbb 2011-ben adott ki új dalokat Vidámság és rock & roll címmel, a folytatás idén őszre várható. Szintén CD-megjelenés előtt áll Nagy Feró 1986-ban bakeliten kiadott szólólemeze, a Hamlet, illetve az anyag új felvétele. "Ez Shakespeare Hamletjének általam gondolt változata, amelyet a tervek szerint színházban is előadunk. Kelet-európai rock-népzene van benne, amelynek annak idején csak egy rövid, csonka verziója jelenhetett meg" - mondta végül Nagy Feró az MTI-nek.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/ 061.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.