Pesti Srácok

Újra a mozikban Enyedi Ildikó első filmje, Az én XX. századom

Márciusban újra mozivásznon lesz látható Az én XX. századom, Enyedi Ildikó 1989-ben készült és a cannes-i filmfesztiválon Arany Kamerával díjazott első játékfilmje.

MTI

A Magyar Nemzeti Filmalap digitalizálási és filmfelújítási programja keretében a Filmarchívum szakmai irányításával a Magyar Filmlaborban restaurált fekete-fehér alkotás díszelőadása március 3-án lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban - közölte csütörtökön a filmes szervezet az MTI-vel. A közlemény kitér arra, hogy a bemutató tiszteletadás a filmet rendező Enyedi Ildikó előtt, akinek a Testről és lélekről című alkotása jelölt a legjobb idegen nyelvű filmek Oscar-díjára.

PestiSracok facebook image

A filmalap digitalizálási és filmfelújítási programja évről évre egyre több alkotást tesz újra elérhetővé a magyar filmtörténet klasszikusaiból. A Filmarchívum szakmai irányításával a Magyar Filmlabor szakemberei és neves operatőrök közreműködésével zajló restaurációs program célja, hogy a filmművészet hazai kincsei kiváló képi és hangminőségben kerülhessenek ismét a közönség elé. A mozibemutatók sorozatának első epizódja a Pannonia Entertainment által tavaly nyáron országosan bemutatott Vuk volt, amelyet ősszel Fábri Zoltán egyik legismertebb alkotása, A Pál utcai fiúk követett.

A felújítási program egyik kiemelkedő eseménye a Testről és lélekről című filmjével tavaly Arany Medve-díjat nyert Enyedi Ildikó első játékfilmje, Az én XX. századom digitálisan restaurált változatának teltházas bemutatója volt a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A felújított változatot a Magyar Filmlaborban készítették el a film operatőre, Máthé Tibor közreműködésével az eredeti kameranegatív és hangszalag felhasználásával.

A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága és a Pannonia Entertainment együttműködésében mozikba kerülő alkotás felújított változatának március 3-i díszbemutatója előtt Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója mond köszöntőt, majd Máthé Tibor operatőrrel beszélget Fazekas Eszter filmtörténész, a Filmarchívum restaurálási menedzsere.

A drámai és komikus elemeket vegyítő, elbűvölő "fényfilmben" a 20. századdal egyszerre érkezik Magyarországra Dóra és Lili, az egymástól csecsemőkorukban elválasztott ikerpár, akik azóta is külön utakon járnak. Dóra, a könnyelmű szélhámosnő, és Lili, az anarchista egyszerre szállnak le az Orient Expresszről, de továbbra sem találkoznak. Z. úr, a különös arisztokrata külön-külön ismeri meg a két lányt, akik számára eggyé olvadva testesítik meg a tökéletes nőt. A szimbolikus történetben Tarkovszkij csodálatos színésze, Oleg Jankovszkij egy fiatal lengyel színésznővel, Dorotha Segdával alkot felejthetetlen kettőst.

A filmet az Uránia Nemzeti Filmszínház mellett a budapesti Tabán moziban és többek között Pécsen, Szegeden, Kecskeméten, Cegléden, Makón, Szolnokon és Jászberényben is vetítik digitálisan restaurált képpel és hanggal, angol felirattal.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.