Pesti Srácok

182 forintért nézhetjük meg a Csinibabát a magyar film napján

A magyar film napja alkalmából egész nap különleges programokkal várja a filmalap és az Uránia Nemzeti Filmszínház a közönséget április 30-án.

MTI

Az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című alkotást 117 évvel ezelőtt 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban, a mai Uránia Nemzeti Filmszínházban. A korabeli sztárok közreműködésével az Uránia tetőteraszán felvett alkotás időközben megsemmisült, emlékét az Uránia kávézójában kiállítás idézi meg korabeli plakátokkal és képeslapokkal az Országos Széchenyi Könyvtár közreműködésével. Szintén A táncz emlékére több táncos produkció is vászonra kerül a nap folyamán a Filmszínházban.

PestiSracok facebook image

A tájékoztató szerint a program délelőtt a Szaffi (1985) című klasszikus rajzfilm felújított változatának a premierjével indul. Dargay Attila Jókai Mór kisregényéből készült felejthetetlen meséje, a nemes úrfi és a török pasa lányának szívmelengető története 21. századi kép- és hangminőségben lesz látható nagyvásznon. Ezt követően filmrajzoló, filmjátszó és a legmodernebb technikát használó "virtual reality" foglalkozások várják a gyerekeket.

A nap folyamán levetítik a Kincsem (Herendi Gábor, 2017) című filmet is, majd a legtöbbet díjazott magyar színésznő, Törőcsik Mari főszereplésével a Vasvirág (Herskó János, 1958) című alkotást láthatják a nézők.

A filmszínházban Darvas Ferenc kíséri zongorán A tánczosnő (Garas Márton, 1918) című ritkán látható némafilmet. A Filmarchívum kincseiből ezzel párhuzamosan 16 mm-es vetítőről peregnek régi filmritkaságok.

A közlés szerint a napot a 90-es évek felejthetetlen kultfilmje, a Gálvölgyi János, Galla Miklós, Nagy Natália, Molnár Piroska, Németh Kristóf, Reviczky Gábor, Igó Éva és Lázár Kati főszereplésével készült Csinibaba zárja. A vetítésre ezen a napon 182 forintért lehet jegyet váltani - pont annyiért, amennyiért a premier évében. A vetítés előtt Lévai Balázs beszélget a rendezővel és a szereplőkkel. A közlemény szerint a "legcsinibabásabban" öltözött nézőt meglepetés várja, a vetítés után pedig retró bulit rendeznek a film slágereire.

A Csinibaba című filmre szerdától lehet jegyet váltani, a többi előadásra már kaphatók a jegyek online és a helyszínen.

A Filmalap kezdeményezésére 2018-tól az első magyar film bemutatójának évfordulóján, minden évben április 30-án, országszerte tisztelegnek a magyar film nagy korszakai és alkotói előtt. A programhoz eddig országszerte több mint száz szervezet és vetítőhely csatlakozott, köztük az Art Mozi Egyesület, a Budapest Film, a Cinema City, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Filmakadémia és az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.