Pesti Srácok

A streaming a zeneipar megmentője?

A streaming szolgáltatások - köztük a Spotify és az Apple Music - váltak a zeneipar legnagyobb forgalmazóivá. Először szárnyalta túl 2017-ben a steaming-bevétel a CD-s és lemezes bevételt az ágazatban - adta hírül a BBC News kedden.

MTI

A streaming ágazat tavaly 7,2 milliárd dollár (1840 milliárd forint) bevételt könyvelt el. A szolgáltatásokra előfizetők száma egy év alatt 112 millióról 176 millióra ugrott. A streaming zeneszolgáltatás felfutásának köszönhetően a lemezcégek már három egymást követő évben tapasztaltak növekedést 15 évi hanyatlás után. A globális zeneipart képviselő szervezet, az IFPI adatai szerint 2017-ben a teljes zeneipar 17,3 milliárd dollárt (4422 milliárd forintot) hozott, míg egy évvel korábban 15,7 milliárd dollárral (4013 milliárd forinttal) zárták az évet. Az IFPI ugyanakkor megjegyezte, hogy ez az eredmény még mindig csak a kétharmada az iparág 1999-es csúcsának, a CD-korszak delelőjén.

PestiSracok facebook image

Tavaly a legtöbb lemezt eladó sztárok között volt Ed Sheeran 6,1 millió példánnyal, Taylor Swift 4,5 millió példánnyal és Pink 1,8 millió példánnyal. Az első tíz között szerepel a U2 és Kendrick Lamar egyaránt 1,3 millió lemezzel, és Bruno Mars egymillió lemezzel.

Az IFPI szerint a legnagyobb feladat továbbra is az, hogy az olyan közösségi portálok, mint a YouTube és a Facebook megfelelő kompenzációt nyújtsanak, ugyanis még mindig arra hivatkoznak, hogy a felhasználók által feltöltött jogdíjas zenés videókért nem terheli őket felelősség. "Strukturális hiba van a rendszerben. Nagy az eltérés a között, hogy mit kezdenek a zenével a platformok és abból mennyit térítenek vissza" - mondta Francia Moore, a szervezet vezetője.

Az IFPI egy olyan törvényt szeretne elfogadtatni Európában, amely arra kötelezné ezeket a honlapokat, hogy nagyobb kompenzációt adjanak a zenészeknek. Moore hangsúlyozta: nagyon remélik, hogy még a Brexit előtt hatályba lép ez a rendelkezés, ami így Európában és Nagy-Britanniában is érvényes lesz.

A globális zenei piacon Európában a leglassabb a növekedés. Tavaly 4,3 százalékos volt, míg Dél-Amerikában 17,5 százalék, az Egyesült Államokban pedig 12,8 százalék volt a bővülés. Moore szerint az európai adatot az magyarázza, hogy Franciaországban és Németországban a rajongók még jobban ragaszkodnak a CD-hez és a lemezekhez a streaming szolgáltatásokkal szemben.

A leggyorsabban növekedő területek között van Kína, ahol tavaly 35 százalékos volt a streaming-bevétel növekedése, és ezzel a kínai lett a tízedik legnagyobb zenei piac 2017-ben.

A szakértők szerint a streamingnek köszönhetően hamarosan az afrikai szupersztárok is betörhetnek a világpiacra. A másik nagy előretörési lehetőséget pedig a hangra aktiválódó technológia térhódításában látják. A kutatások szerint ugyanis az okoshangszórókat jelenleg főleg zenelejátszáshoz használják, ám a technológia rövidesen átalakíthatja azt, ahogyan zenét hallgatunk autónkban.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)