Pesti Srácok

Alapítványt hozott létre Sára Sándor filmrendező

Alapítványt hozott létre Sára Sándor filmrendező, operatőr a Galga mentén élő vagy onnan származó fiatalok alkotói és kutatói tevékenységének segítésére.

MTI

A Kossuth-nagydíjas alkotó szülővárosában, Turán írták alá az általa létrehozott Feldobott Kő Alapítvány alapító okiratát. Az alapítvány célja többek között ösztöndíj adományozása a Galga mentén élő vagy onnan származó fiatalok alkotó- és előadóművészeti, népművészeti vagy ehhez kapcsolódó tudományos tevékenységének megsegítésére, a Galga mentéről készített művészeti és tudományos produktumainak támogatására - mondta el Kovács Géza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek igazgatója, a kuratórium elnöke. Az alapítvány nevét ismertetve emlékeztetett arra, hogy Sára Sándor 1969-ben készült Feldobott kő című első saját rendezésű filmje önéletrajzi ihletésű, amelyben fiatalkori hányattatásai elevenednek meg. Édesapját internálták az 1950-es években, s emiatt Sára Sándort nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, majd elment figuránsnak, s mint fizikai munkás már bekerülhetett. Sára Sándor föl-földobott kő volt, aki a világhír csúcsán is visszajárt Turára, ahol mindig is otthon érezte magát - mutatott rá Kovács Géza.

Visszagondolva nehéz gyermek- és fiatalkorára, valamint tudva, hogy a Galga-mente milyen jelentőségű, hiszen ott kezdte Bartók Béla is a népzenei gyűjtését, Sára Sándor arra gondolt, hogy létrehozza az alapítványt azon fiatalok segítésére, akik onnan kerültek ki vagy ez a kutatási területük - fejtette ki a kuratórium elnöke. Az idén 85 éves alkotó az alapítvány székhelyeként saját turai házát jelölte meg, amelyet alkotóházként, művészeti és tudományos tevékenységek, képzések, találkozók helyszíneként lehet hasznosítani. Az alapítvány feladatai közé tartozik a nemzeti filmkultúra ápolása és terjesztése is, a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA) és más szakmai szervezetekkel való együttműködés. Sára Sándor az alapítvány működéséhez az MMA rendes tagjaként számít a testület, valamint a helyi önkormányzatok, cégek támogatására is - tette hozzá Kovács Géza. Az alapítvány társalapítója Tura város önkormányzata, kuratóriumának tagjai Tura közéleti jelességei, valamint Pintér Judit filmkritikus, a Duna Televízió volt filmszerkesztője. A kuratórium elnöke a szintén turai születésű Kovács Géza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek igazgatója, Tura díszpolgára, az Európai Előadóművészeti Liga elnöke.

PestiSracok facebook image

Kép: Bidf

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.