Pesti Srácok

Premierek és klasszikusok a Magyar Film Napján

Eddig már száz szervezet jelezte csatlakozását a Magyar Filmalap által meghirdetett a magyar film napja elnevezésű kezdeményezéshez, amelynek keretében mintegy 50 filmes programot szerveznek országszerte április 30-án.

MTI

Sok budapesti helyszínnel együtt számos vidéki nagyvárosban, köztük Egerben, Miskolcon, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen, több kisvárosban és falvakban is lesznek helyi szervezésű ünnepi programok. A Magyar Film Napja megrendezését a Filmapat azért kezdeményezte, hogy ezentúl minden évben saját szervezésű programokkal tisztelegjen az ország a magyar film nagy korszakai és alkotói előtt az első magyar mozgókép, A táncz című film bemutatójának napján. Az alkotást 1901. április 30-án mutatták be.

PestiSracok facebook image

A Filmalap kezdeményezéséhez két hét alatt filmforgalmazók, mozik, oktatási intézmények, kulturális központok, könyvtárak, egyesületek és önkormányzatok csatlakoztak Adonytól Záhonyig, sőt még Erdélyben is, a helyszíneken filmes programokat, vetítéseket, beszélgetéseket és közönségtalálkozókat tartanak. A magyar film napjára a Filmalap felkérésére Szabó Kimmel Tamás, Ónodi Eszter, Petrik Andrea, Vecsei H. Miklós részvételével készült egy videó, amelyben a népszerű színészek arról vallanak, hogy mit jelent számukra a magyar film. A videó megtekinthető a Filmalap Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán.

A Filmalap fő céljainak egyike, hogy visszahódítsa a közönséget a magyar filmekre, és felhívja a figyelmet a mozizásra, mint értékes és emlékezetes közösségi élményre. A magyar filmművészet megszületése óta eltelt csaknem 120 év minden időszakában nagy számmal voltak jelen olyan kiemelkedő tehetségű filmalkotók, akik magyar vagy külföldi pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet és a magyarországi filmgyártást. Ennek tiszteletére minden évben a magyar film nagy korszakai és alkotói előtt kíván tisztelegni a filmes szervezet A magyar film napján.

A Magyar Film Napján láthatja először a közönség Dargay Attila rajzfilmjének, a Szaffinak felújított változatát, mely május 3-tól kerül hivatalosan a moziba. A Szaffit 1984-ben mutatták be és máig ez az egyetlen Jókai műből készült animációs film. Rendezője a magyar rajzfilmművészet kiemelkedő alakja, Dargay Attila, akinek a nevéhez a Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi mellett olyan alkotások fűződnek, mint Az erdő kapitánya, a Gusztáv-sorozat, a Pom Pom meséi vagy A nagy ho-ho-horgász - idézi fel a filmet forgalmazó KEDD Animációs Stúdió közleménye. A filmszalag digitális restaurálásán mintegy 30 ember dolgozott. A felújítások kulcsfontosságú munkafázisa, az eredeti színek felújítása Dargay Attila felesége és állandó alkotótársa, Henrik Irén operatőr irányításával készült.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.