Pesti Srácok

Tacskómúzeum nyílt a németországi Passauban

Kutyaformájú kenyértől óriási aranyozott kutyaszoborig számtalan kiállítási tárgy idézi meg a tacskót egy, a németországi Passauban húsvéthétfőn megnyílt múzeumban, amelyet teljes egészében a német eredetű vadászkutyának szenteltek.

MTI

A dóm közelében található 80 négyzetméteres múzeumban két büszke tacskótulajdonos, Seppi Küblbeck és Oliver Storz virágárus évtizedek alatt összehozott, több mint 2000 darabból álló gyűjteménye kapott helyett, köztük porcelánfigurák, plüsskutyák, tacskómotívumos metszetek, tacskót ábrázoló bélyegek és egyéb hasonló kutyás "ereklyék". A tacskó egyaránt megjelenik vadászkutyaként, házikedvencként, a bajor kedélyesség szimbólumaként, játékszerként, karácsonyi dekorációként vagy olimpiai kabalaként. (Az 1972-es müncheni nyári olimpiai játékok hivatalos kabalája egy tacskó, Waldi volt.)

PestiSracok facebook image

"A világnak szüksége van egy dakszlimúzeumra. Egyetlen másik kutyafajta sem élvezi azt az elismertséget és népszerűséget, mint amelyet Bajorország szimbóluma, a tacskó. Akartunk egy olyan helyet, ahol az emberek összejöhetnek és együtt örülhetnek" - mondta a pár egyike, Küblbeck, aki szerint a tacskó (dakszli) népszerűsége növekvőben van, mert a sajátos formájú eb sokak szívébe belopta magát.

A dakszli (dachshund, borzeb) az egyik legrégebbi és legnépszerűbb német kutyafajta. A barokk idején jött divatba, főleg a nemesség körében, a tacskórajongó világhírességek közé tartozik Pablo Picasso, Marlon Brando, Liz Taylor, Romy Schneider, John F. Kennedy, Albert Einstein, sőt Napóleon is. Az ezredfordulón, amikor a fajta kimenni látszott a divatból, Liam Gallagher brit énekes egyszerre 10 tacskót vásárolt, hogy megmentse a kihalástól a fajtát.

A tacskómúzeum megnyitásának híre máris hatalmas érdeklődést keltett, sokan előre lefoglaltak idegenvezetést vagy küldtek gyűjtött tárgyakat, egy tacskórajongó belga punkzenész egész kollekcióját felajánlotta.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.