Pesti Srácok

Több ezer fekete lyuk hemzseghet a Tejútrendszer közepén

A tudósok évtizedek óta sejtik, hogy a galaxisok, köztük a mi galaxisunk, a Tejútrendszer közepe is rengeteg, gravitációs összeomlás nyomán keletkezett fekete lyuknak ad otthont. Ám a Tejútrendszer középpontjában egészen mostanáig nem találtak bizonyítékot ezen objektumok jelenlétére.

MTI

A Columbia Egyetem szakemberei azonban most régi, röntgencsillagászati megfigyeléseket fésültek át, aminek eredményeként tucatnyi fekete lyukra utaló jelet azonosítottak a Tejútrendszer magjában, és mivel a fekete lyukak többsége nem észlelhető ilyen módon, ezért úgy vélik, hogy valószínűleg több ezer hemzseg belőlük a területen.

PestiSracok facebook image

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban nagyjából tízezerre teszik a galaxisunk szívében lévő fekete lyukak számát. A gravitációs összeomlás nyomán keletkezett fekete lyukak a Tejútrendszer középpontját uraló szupermasszív fekete lyukat, a Sagittarius A* nevű objektumot ölelik körül.

A tanulmányt vezető Chuck Hailey, a Columbia Egyetem asztrofizikusa szerint a Tejútrendszer többi részében eddig csupán nagyjából öt tucat másik fekete lyukat észleltek a tudósok. Az újonnan azonosított fekete lyukak tömege nagyjából a Nap tízszeresének felel meg, míg a Földtől mintegy 24 ezer fényévnyire található Sagittarius A* tömege a Nap négymilliószorosának felel meg.

A most észlelt objektumok mindegyike kettős fekete lyuk. Az ilyen csillag-fekete lyuk kettős rendszerek nagy mennyiségű röntgensugarat bocsátanak ki, ahogy a csillag külső rétegét beszippantja a fekete lyuk. A csillagászok ezeket a röntgen hullámhossztartományba eső sugarakat tanulmányozva azonosították a fekete lyukakat.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.