Pesti Srácok

Az 1950-es évek klasszikusait vetítik az idei Japán Filmhéten

Az 1950-es évek klasszikusait, Ozu Jaszudzsiró és Mizogucsi Kendzsi filmrendezők fekete-fehér drámai alkotásait tűzi műsorra az idei Japán Filmhét június 4. és 8. között Budapesten.

MTI

A Toldi moziban naponta egy filmet vetítenek a két rendező valamelyikétől a történelmi filmtől a szerelmi tragédiáig különböző műfajokban. A történetek főhősei olyan hétköznapi emberek, akiknek a mindennapi élet drámáival kell szembenézniük. Viszontagságaik és kételyeik ellenére lankadatlan kitartásuk inspiráló példát nyújthat arra, hogy a legmélyebb sötétségből is lehet kiút.

PestiSracok facebook image

A fesztivál Ozu Jaszudzsiró Tokiói történet című 1953-as filmjének vetítésével kezdődik. A film témája az elidegenedés. Története szerint egy idős házaspár meglátogatja a Japán fővárosban élő gyerekeit. Miután az unokák egyre nyíltabban fejezik ki a nagyszülők iránt érzett ellenszenvüket, gyerekeik is egyre kevésbé leplezik, mennyire feleslegesnek érzik szüleik jelenlétét.

A Sodródó emberek című alkotás 1958 nyarán játszódik. Egy kabuki társulat egy tengerparti faluban lép fel. Komajuronak, a színészek vezetőjének ott él korábbi kedvese és fia, Kijoshi. Vándorélete miatt Komajuro nem tudja felvállalni az apa szerepét, ezért a fiú nagybátyjának adja ki magát, amikor meglátogatja a családot. Sumiko, a férfi jelenlegi párja azonban megtudja az igazságot, és féltékeny lesz. A Sodródó emberek Ozu egyik korai némafilmjének, A vízsodorta fűszálak történetének az adaptációja. A fesztivál nézői a film színes, felújított változatát láthatják. Mindezek mellett Ozu Jaszudzsiró Az ochazuke íze című filmje is szerepel a programban.

Mizogucsi Kendzsi Szansó tiszttartó című filmje a japán császárság fénykorában, a Heian-korban (794-1192) játszódik és Mori Ógai író hasonló című novelláján alapulva két főnemesi gyermek rabszolgaságba kerülését meséli el, míg a Keresztre feszített szerelmesek című drámájában Osan, a naptárkészítő felesége csak férje segédjénél, Moheinél lel igaz szerelemre és megértő segítségre. A filmeket japánul, angol felirattal és választható magyar hangalámondással vetítik, felújítva, 4K felbontásban.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.