Pesti Srácok

Cate Blanchett tizenhárom arca a Nemzeti Galériában

Tizenhárom szerepben - például brókerként, hajléktalanként és hírolvasóként - tűnik fel Cate Blanchett Oscar-díjas színésznő Julian Rosefeldt Manifesto című, tizenhárom csatornás filminstallációjában, amely szerdától látható a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

MTI

Rendhagyó és inspiratív kiállítással jelentkezik az MNG: Julian Rosefeldt nagyszabású munkáját eddig mindössze egyszer, mozifilmként vetítették Magyarországon, a Nemzeti Galéria tereiben azonban tizenhárom nagy méretű képernyőn lesz élvezhető - mondta el a tárlat hétfői sajtóbemutatóján Szücs György főigazgató-helyettes. Petrányi Zsolt kurátor hozzátette: a kortárs német alkotó a művészeti manifesztumok, ezeken keresztül a 20. századi modernizmus különböző irányzatainak gondolkodásmódját idézi fel.

PestiSracok facebook image

A művészeti kiáltvány műfaja a kommunikációs csatornák átalakulásával mára nagyrészt elavult, számos 20. századi manifesztum a feledés homályába merült. Julian Rosefeldt azonban kortárs környezetbe helyezve dolgozza fel ezeket a dokumentumokat - jegyezte meg. Petrányi Zsolt elmondása szerint a filminstallációt egy kronológia, az izmusok lexikona, a kiáltványok szerzőinek életrajzai és a kisfilmek szövegkönyvei segítenek kontextusba helyezni az MNG kiállításán.

Julian Rosefeldt felidézte, hogy néhány éve egy másik munkája során vett elő néhány manifesztumot, majd ezek hatására több mint száz híres vagy mára elfeledett kiáltványt olvasott újra. Tristan Tzara, Lucio Fontana, Filippo Tommaso Marinetti, Kazimir Malevics, André Breton, Elaine Sturtevant, Lars von Trier és sok más művész összesen 55 kiáltványának szövegéből Julian Rosefeldt 13 kollázst készített, ezeket mondja el Cate Blanchett 13 kortárs élethelyzetben, például egy családi ebéd közben, egy temetésen vagy egy táncpróbán. Julian Rosefeldt munkája tanulságaként kiemelte, hogy a művészeknek a társadalom részeiként kell alkotniuk, és reagálniuk a közgondolkodásban felbukkanó gondolatokra. Ezt bizonyítja a Manifesto első kiállítása óta eltelt két év is, melynek során a populizmus előretörésével eddigi alapértékek kérdőjeleződtek meg - fogalmazott a német alkotó.

A Manifesto szerdától augusztus 12-ig tekinthető meg az MNG A épületében; a kiállításhoz a szövegkönyvet magyar nyelven tartalmazó kísérőfüzet is készült.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.