Pesti Srácok

CD-vel és DVD-vel emlékeznek a Kékszakállúra

Száz éve, 1918. május 24-én mutatták be Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát. A jubileum alkalmából az operafilm és zenéje most DVD-n és CD-n is megjelent.

MTI

A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyetlen egyfelvonásos operája, amelyet a zeneszerző 1911-ben írt. A művet disszonáns hangja, válsághangulata és paraszti színei miatt először elutasították, csak 1918-ban mutatták be. A librettót Balázs Béla írta középkori legendák alapján. A misztériumjáték főszereplője Kékszakáll, aki Gilles de Retz, Gilles de Rais vagy Gilles de Laval néven Franciaországban élt, ahol 1440-ben gyilkosságok vádjával halálra ítélték. A száz évvel ezelőtti első előadást Zádor Dezső rendezte, Bánffy Miklós volt a díszlettervező, a Kékszakállút Kálmán Oszkár, Judit szerepét Haselbeck Olga énekelte. A karmester Egisto Tango volt, míg a regös szövegét akkor Palló Imre mondta el. A kékszakállú herceg vára az elmúlt száz év alatt meghódította a világ operaházait, hazai és külföldi sztárok közreműködésével számos hangfelvétel őrzi.

PestiSracok facebook image

Az DVD-n először elérhető, 2005-ben Silló Sándor rendezésében készült operafilm főszerepeit Kovács István és Kolonits Klára alakítja. A regös szövegét Jordán Tamás mondja el, az album hangfelvétele a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával készült, Selmeczi György vezényletével. A korszerű technikával elkészített filmet az egyaránt Bauhaus stílusú Erkel Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház épületében, jelentős részben a közönség által nem látogatható terekben vették fel. A nyitó- és a zárójelenetet a Vígszínház tetőzetén rögzítették.

Az album felvétele 2004-2005-ben készült, bemutatója 2005-ben a 36. Magyar Filmszemlén volt, ahol komoly szakmai sikert aratott. A művet 2005. március 20-án, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a televízió is sugározta. A filmet meghívták a 42. ITF Golden Prague Fesztiválra, az Aranyszem Operatőr Fesztiválon pedig a zenés film kategória első díját nyerte el Nemes Tibor operatőr munkája. Az alkotást 2006-ban bemutatták Cannes-ban a MIDEM-en és több más fesztiválon. A már kapható operafilm zenei rendezője Tóth Ibolya, a hangfelvételt is tartalmazó kiadvány producere Móczán Péter volt. A DVD-CD csomagot az opera bemutatásának kerek századik évfordulóján, május 24-én mutatják be a fővárosi Bartók Emlékházban.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.