Pesti Srácok

Domokos Gézára emlékeztek születésének 90. évfordulóján

Az intézményépítő Domokos Gézára, a Kriterion könyvkiadó igazgatójára, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első elnökére emlékeztek Sepsiszentgyörgyön és Zágonban születése 90. évfordulóján - közölte keddi hírlevelében az RMDSZ.

MTI

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke rámutatott, a kommunista diktatúra idején Domokos Géza a cselekvés modelljét, az intézményépítést választotta, és a Kriterion könyvkiadó alapítójaként a kultúra területén talált erre lehetőséget. Felidézte: Domokos Géza tudta, hol van a határ a kompromisszumkötésben, ezért a magyar közösség nem neheztelt rá. Úgy vélte, hogy 1989 után, az RMDSZ első elnökeként is a közösségépítést folytatta. "Sok mindent tudott, egy valamit azonban nem: hogyan kell harcolni a hatalomért" - vélte Kelemen Hunor. Az RMDSZ jelenlegi elnöke Domokos Géza érdemének nevezte, hogy a szövetségnek az elmúlt 28 év alatt nem kellett újragondolnia az alapértékeit.

A Kós Károly Akadémia Alapítvány elnökeként megszólaló Markó Béla szerint Domokos Géza életútja azt bizonyítja, hogy a nacionálkommunista rendszerben is lehetett tisztességesnek maradni, lehetett intézményt működtetni, és olyan könyveket kiadni, amelyek identitásában erősítették és megtartották a magyarságot. Markó Béla szerint ma is dilemma, hogy a magyarság a bukaresti parlamenti politikába integrálódva próbál a helyzetén változtatni, vagy radikális eszközöket keres. Az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérletre utalva kijelentette: "Az akkori események nyomán kristályosodott ki, hogy igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hogy a politikai eszközöket kell megkeresni. Elindultunk egy úton, ami nagymértékben köszönhető az ő személyiségének."

A Domokos Géza életpályáját történészként is kutató Novák Csaba Zoltán szenátor elmondta: Domokos Gézát a kommunista politikai rendőrség, a Securitate úgy jellemezte az egyik jelentésében, hogy "merész és diplomatikus ember, aki bravúrokra is képes". Az emlékkonferencia Zágonban folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták az RMDSZ első elnökének mellszobrát. Domokos Géza 1928. május 18-án született Brassóban. 1969 és 1990 között a Kriterion Könyvkiadó alapító-igazgatója volt, irányítása alatt a kiadó a magyar szépirodalom és tudományos élet tekintélyes műhelyévé vált. Domokos Géza 1989 decemberében az RMDSZ egyik alapítója, illetve a szövetség első elnöke, 1992-ig parlamenti képviselője volt. Ezután a 2007 júniusában bekövetkezett haláláig a közéletből visszavonultan élt.

PestiSracok facebook image

Kép: Ádám Gyula

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.