Eleven halottak – 5+1 elhunyt, de motivált filmes főhős

Noha azt nem mondhatni, hogy felhúzott szemöldökkel értelmetlenkedünk a Marvel-univerzum Kiss Ádámjának lakossági humorán, a Deadpoolnál és múlt héten bemutatott folytatásánál azért még Hollywoodban is évente tucatnyi jóval viccesebb filmet raknak a vászonra. Deadpoolnem élőhalottkarakter (bár a filmben számtalanszor meghal), a fizimiskája viszont erős hasonlóságot mutat egy másik szuperhős, a sírból visszatért Spawn, alias Pokolivadék fasírttá sült zombipofájával. Nekünk pedig ennyi bőven elég is ahhoz, hogy megidézzünk néhányat a legvirgoncabb filmes halottak közül. Túljelentkezés miatt a vámpírokat kizártuk a buliból.

MP - 061.hu

Al Simmons/Pokolivadék - Michael Jai White
Spawn - Az ivadék (1997)

A '90-es években a brutális Spawn-képregénysorozat nemesítette sztárrá a korábbi Marvel Comics-alkalmazott Todd McFarlane-t. A Hulk- és Pókember-rajzoló megelégelte a morálbajnok szuperhősöket - és az alkotók szerzői jogainak lenyelését – ezért otthagyta a megakiadót és egy másikba fektette a tudását. Az Image Comics új szintre emelte a rajzolt erőszakot, antihőseiért pedig rövid időn belül milliók kezdtek rajongani. Spawn, a Pokolivadék egy a pokolból visszakerült élőhalott CIA-ügynök, aki démoni lényekkel, gengszterekkel és más rosszarcúakkal küzd, közben szerencsétleneket védelmez, és amikor éppen ráér, a sorsán kesereg. A filmváltozat akár jól is elsülhetett volna, ha a dramaturgiát meg a számítógépes grafikát legalább rendesen odarakják. Utóbbi azonban annyira bénára sikerült, hogy a fősátán Malebolgia láttán felmerül a gyanú, hogy talán a moncsicsi-Jézust restauráló spanyol néni is a megbízott CGI-osok közé keveredett.

Manny - Daniel Radcliffe
Az ember, aki mindent tudott (2016)

A Sundance fesztivál nagy felfedezettje esszenciális indie remekmű, a Tom Hanks-féle Számkivetett és a Hóbortos hétvége bizarr ötvözete: meggyőző bizonyíték arra, hogy a szűkös keretek – származzanak bölcs önkéntes minimalizmusból vagy a büdzsé és az alkotói tapasztalat hiányából – ösztönzik a találékonyságot. A film címszereplője egy lakatlan szigeten partra vetett vízihulla (Daniel Radcliffe), akit a hajótörés egyetlen túlélője, Hank talál meg. A Paul Dano által alakított hajótörött épp felkötné magát, amikor meglátja a hullámok hátán sodródó holttestet. Noszogatja egy kicsit, hátha még él az illető, de a test már csak egyetlen dologra képes: szellenteni, talán mert az idő és az óceán már eljátszadozott a szerveivel. Egy puki egy hullától keveseket érhet meglepetésként, viszont a nyitójelenet folytatását egy néző sem láthatta előre: hősünk motorcsónaknak használja a folyamatosan és hatalmasakat fingó hullát. A film maratoni poénparádé, bővelkedik fizikális, rajzfilmszerű, börleszkes gegekben, amiket persze nehéz komolyan venni, és nem is szabad.

Sam Wheat - Patrick Swayze
Ghost(1990)

A Ghost miatt jöttek divatba a romantikus filmek a kilencvenes években, és ez a film lett minden idők egyik legjobb sírós filmje, és a korongozásnak is reklámot csinált. Na meg a szellemeknek. Az 1990-ben bemutatott film sikerére a kezdetekben nem sokan fogadtak volna: Demi Moore, az egyik főszereplő például a forgatókönyvet elolvasva abszolút katasztrófának tartotta: egy szerelmi történet, amiben egy halott fickó próbálja megmenteni még élő feleségét, és közben végig húzódik a sztorin egy komikus szál is. Egyáltalán nem győzte meg a színésznőt a sikerről, de végül mégis elvállalta a szerepet, és ez meg is hozta az áttörést számára pénzügyi szempontból is. Ekkor már befutott színésznő volt, de a Ghost sikere az akkoriban a legtöbbet kereső színésznők közé emelte. Moore egyébként – többek között – azért kapta meg a szerepet, mert utasításra tudott sírni, ami a filmhez elengedhetetlen volt, hiszen elég sok jelenetben kellett könnyeznie.

Eric Draven - Brandon Lee
A holló (1994)

Minden bizonnyal Brandon Lee halála is szerepet játszott abban, hogy a film végül ilyen magasságokba emelkedett, de ez önmagában nem lett volna elég. Ehhez kellett egy jó alapanyag, egy remek alakítás, fantasztikus filmzenék hada és a kiválóan megteremtett atmoszféra. A holló (ami eredetileg varjú, ugye) története egy tragédiával kezdődik. A rendező Alex Proyas kiváló iparosmunkát végzett, A holló a későbbi cyberpunk remekmű Dark City (vagy a Képlet) színvonalát azért nemigen éri el. A forgatás jól haladt, már csak nyolc nap volt hátra, mikor a végzetes lövés eldördült. Azt a jelenetet vették fel, mikor Draven belép a lakásukba és látja, hogy barátnőjét megtámadták. Ekkor rálőnek Ericre és mindketten meghalnak. De a fegyverbe, amit a Mókást alakító színész elsütött, valahogy egy éles lövedék került, amely megsebezte Lee-t és végül ez okozta a halálát.

Beetlejuice - Michael Keaton
Beetlejuice (1988)

Idén lett harmincéves Tim Burton kultikus horrorvígjátéja, amiben a nagyszerű Michael Keaton szellemként terrorizálja a halandókat. Egy ideje már maga Tim Burton is pedzegeti, hogy leforgatná a Beetlejuice 2-t – most leginkább minden azon múlik, hogy legújabb filmje, az élőszereplős Dumbo hogyan teljesít majd a pénztáraknál. Ha kasszát robbant, bizonyára megcsinálhatja a rémkomédia folytatását a Disneynek. A film eredetileg horrornak indult egy szárnyas, hüllőszerű Beetlejuice-zal, aki nem rémisztgetni akart, hanem gyilkolni, és nem feleségül venni akarta Lydiát (akinek itt volt egy kisebb testvére is), hanem egy veszett mókus képében megerőszakolni. Többszöri átírás során lett a történetből őrült, sötét komédia. A 15 millió dolláros költségvetésből mindössze egymillió mehetett el a speciális effektekre, de Burton ezt ügyesen kihasználta, mert a trükkökkel is - különösen a stop motion alkalmazásával - bravúrosan idézte meg a régi B-filmek illetve a német expresszionista horrorok hangulatát.

Malcolm Crowe - Bruce Willis
Hatodik érzék (1999)

Tulajdonképpen ez a film tekinthető M. Night Shyamalan útlevelének Hollywoodba; a szemfényvesztés mestere ugyanis, aki egy jó időre elveszítette a kohéziót, az utóbbi időben azonban kezd újra magára találni, nem csupán egy vérfagyasztó kísértettörténetet körmölt le, hanem Bruce Willis és Haley Joel Osment félelmetesen jó alakításával egy hátborzongatóan markáns és megkapóan rideg, azóta klasszikussá érett produkciót hozott össze. Ez is egy olyan film, amit a csattanó tesz egyedivé és halhatatlanná. A húsba maró filmvégi twist, a végső felismerés pedig hasonló felépítésű filmek és sorozatok egész hullámát indította el (pl. Másvilág). Amerikai filmes oldalakon tartott szavazásokon, hogy melyik filmben volt a legnagyobb meglepetés-fordulat evör, nem meglepő módon ez a film végzett az élen, maga mögé utasítva Hitchcock Psychóját és a Közönséges bűnözőket, Kevin Spacey filmvégi váratlan és díjnyertes átalakulásával.