Pesti Srácok

Emlékévvel ünnepli Kiskőrös újraalapításának 300. évfordulóját

Csaknem száz eseményt felvonultató emlékévvel ünnepli a Bács-Kiskun megyei Kiskőrös, Petőfi Sándor szülővárosa újraalapításának 300. évfordulóját. Domonyi László polgármester felidézte: a középkori Kyskeres település az oszmán hadjáratok következtében 1529 után pusztult el. A város újraalapítása a terület akkori birtokosainak, a pomázi Wattay-családnak köszönhető, akik 1718. május 19-én írták alá a telepítési szerződést. Ennek értelmében a Felvidékről mintegy 700, többnyire evangélikus vallású szlovák telepes érkezett Kiskőrösre. A város történelmi múltjára egy csaknem 100 eseményt felölelő emlékévvel emlékeznek, amelynek hivatalos megnyitóját május 18. és 21. között, a városalapítók napja és Országos Rétesfesztivál keretében tartják.

MTI

A programok között szerepel településtörténeti kiállítás, a Wattay-dombormű megkoszorúzása, Kiskőrös és német testvértelepülése, Stadtlengsfeld 15 éves partnerségének megünneplése, a városi borverseny díjátadó alkalma, főzőverseny, valamint rétesnyújtás, látványsütés és kóstoltatás. Pünkösdhétfőn családok, baráti társaságok vetélkedhetnek a pünkösdi király címért. Később a koronázási szertartást követően a megválasztott király vezeti fel a májusfa-kitáncolást, amelyben a helyi néptáncosok, hagyományőrzők is részt vesznek. A programokat óriás körtánc zárja. Az esti koncerteken az érdeklődők május 18-án Király Viktorral és a Quimbyvel találkozhatnak, május 19-én este Péter Szabó Szilvia lép színpadra és akkor adják elő a Honfoglalás című darabot is.

A gyermekeknek május 20-án délelőtt a szervezők az Alma Együttes koncertjével készülnek, majd az estét egy operettműsort követően az Edda Művek zárja. Pünkösdhétfőn kora este a kiskőrösi származású Boldoczki Gábor trombitaművész ad ünnepi koncertet, aki a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel. A tricentenárium alkalmából meghirdetett emlékév programjai között helyet kapnak a már hagyományossá vált rendezvények, mint a május 27-én zajló gyermeknap, a nyárvégi Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok, de a megszokott gasztronómiai programok, így az őszi kakasfőzés és a városi kemence köré szervezett sütés sem marad el. A nagyszabású, fellépőkben gazdag rendezvényeken kívül több újító ötletet is tartogatnak a szervezők.

A rendvédelmi szervek részvételével tartják meg június 9-én a 300 éve biztonságban című találkozót, másnap pedig az Egyházak napja elnevezésű rendezvényt. A Múzeumok éjszakáján, június 23-án megrendezett dzsesszfesztivál után egy nagyszabású kétnapos zenei fesztivál szerveződik július végére, a Kiskőrös Feszt, amelyen a hazai élőzene legnagyobb formációi mellett kiskőrösi zenekarok is fellépnek. Szintén újdonság a Verselj Petőfit! elnevezésű online szavalóverseny, amelyre korhatár nélkül bárki benevezhetett a kiskőrösi születésű költő egy-egy versével. A Kiskőrös 300 emlékév kulturális nagykövetének Kautzky Armand színművészt kérték fel.

PestiSracok facebook image

Kép: Wikipedia

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?