Pesti Srácok

Külföldi segítséget kérnek a Tádzs Mahal felújítására

A Tádzs Mahal mauzóleum elszíneződésének megállítására külföldi segítséget kell kérnie az indiai kormánynak - rendelkezett az indiai legfelső bíróság.

MTI

A bírói döntés értelmében az indiai kormánynak és az Uttar Pradesh állam kormányának a világ neves szakértőit kell Indiába hívnia, hogy segítséget nyújtsanak az ország leghíresebb nevezetessége állagának megőrzésében, mivel a légszennyezés, a rovarok és épület kora alaposan kikezdte az épület falait. "Korábban elsárgult, most pedig barna és zöld színűvé válik" - indokolták döntésüket az illetékes bírók, akik helyi környezetvédők beadványát mérlegelték. "A helyzet nagyon súlyos. Úgy tűnik, hogy (a kormányok) segítség nélkül maradtak. Meg kell menteni (a műemléket). Külföldről kell szakértőket hívni a károk felmérésére és a helyreállításra" - kongatták meg a vészharangot a bírók.A bírói testület az 1980-as évek óta rendszeresen áttekinti a Tádzs Mahal állapotát veszélyeztető ártalmakkal kapcsolatos ügyeket.

A lehető legnagyobb gonddal próbálják meg felvenni a harcot a légszennyezés káros hatásai ellen, de mind addig tehetetlenek, amíg nem számolják fel a környezetszennyezés forrásait - idézte a The Daily Telegraph brit napilap honlapja az indiai régészeti felügyelet illetékeseit. A mauzóleum falainak és minaretjeinek megtisztítása 2015-ben kezdődött. A szakemberek természetes agyagpasztát használtak, hogy eltávolítsák a sárga elszíneződést, és visszaállítsák a márvány csillogó fehérségét. A múltban elégséges volt, ha az eső lemosta a Tádzs Mahalt, de az elmúlt 25 évben a légszennyezés súlyos károkat okozott. Mindenhol jól láthatóan sárgává vált az épület. Sőt azok a helyek, amelyeket nem ért az eső, egyenesen elfeketedtek - magyarázta korábban Buvan Vikrama, az indiai régészeti hatóság illetékese, aki felügyeli a felújítást.

PestiSracok facebook image

Vikrama elmondta, a kupola megtisztítása valószínűleg 10 hónapig fog tartani, 2019-ben fogják befejezni. A felújítás félmillió dollárba kerül. A Tádzs Mahalt Sáh Dzsahán mogul sah építtette 1632 és 1647 között a Jamuna-folyó partján felesége, Mumtáz Mahal emlékére. Az UNESCO világörökségi helyszíneinek listáján is szereplő emlékművet évente hét-nyolcmilló turista látogatja. Az indiai legfelső bíróság tavaly utasította Uttar Pradesh szövetségi állam kormányát, hogy "pragmatikus, futurista" politikát dolgozzon ki a Tádzs Mahal és környezete védelme érdekében, mondván a páratlan épületet nemcsak a következő 25-50 évre kell megvédeni, hanem legalább 400-500 évre.

Kép: Wikimedia

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.