Megnyílt a IV. Székely Fesztivál a Millenáris parkban

Megnyílt a IV. Székely Fesztivál pénteken Budapesten, a Millenárison. A háromnapos rendezvénysorozat célja a székely kultúra és hagyomány, a természeti értékek és gasztronómia megismertetése, a díszvendég idén Marosszék - hangzott el a megnyitón.

MTI

"A IV. Székely Fesztivál egy földrajzilag ugyan távoli, de a lelkünknek mégis oly közeli világot, valamint a közös ünneplés élményét hozza el a budapestieknek" - mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a háromnapos rendezvénysorozat megnyitóján.

Hozzátette: a fesztivál keretében több mint száz kiállító és több száz fellépő igyekszik teljes képet adni az évszázadokon keresztül élő nemes hagyományokról. Mint fogalmazott, a programból jól látszik, hogy a székelyek az ünnep alatt sem szakadnak el a munkától, az erdők és mezők ihletét beleviszik hagyományaikba, így az teljes életük tükörképe lesz.

"A fesztiválon kiállítók és a programok szereplői tudják, hogy a megőrzésre kapott hagyatékot óvni kell, mert csak egy értékeit tisztelő közösség mutathatja a jövőt a következő generációk számára" - mutatott rá Tarlós István, aki beszámolt arról is, hogy a jövő évi fesztivál díszvendége Székelyudvarhely lesz.

"A magyar kormány számára a külhoni magyarság sohasem egy szomszéd ország kisebbsége volt, hanem a magyar nemzet szerves része" - mondta köszöntőjében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a rendezvény fővédnöke, aki úgy fogalmazott: "mindig úgy gondolunk Székelyföldre mint olyan erőforrásra, amelyet még nem használtunk ki eléggé, amely még nem kapcsolódott be eléggé a magyar élet a magyar gazdaság vérkeringésébe".

Mint mondta, ezeken a fesztiválokon sok olyan kiállító jelenik meg, akinek már van magyarországi kapcsolata, partnere, akin keresztül a gazdasági életet is tudja színesíteni. Beszélt arról, hogy 2017-ben a magyar export több mint öt százaléka ment ki Romániába és az importnak csaknem két százaléka érkezett onnan. Hozzátette: az az ötmilliárd euró, amely onnan érkezett be vagy oda ment ki exportként, a magyar jelenlétet erősíti, ezen keresztül pedig hozzá tud járulni Maros, Hargita, Kovászna és más területek gazdasági boldogulásához is.

"Tudjuk, ez egy kétirányú kapcsolat, hálával tartozunk azért, hogy az erdélyi magyarság megértette azt, milyen jelentősége van az április 8-ai választásoknak, megértették azt, ha segítik a polgári, nemzeti, keresztény kormányt, akkor mód van arra, hogy még több segítséget tudjunk számukra biztosítani" - mondta a miniszter.

A határ menti gazdasági együttműködés kapcsán kitért a Határ menti Gazdaságfejlesztési Programra is. A programhoz, amely elsőként a Mezőség Maros megyéhez tartozó részén indult el, Magyarország 2017. és 2018. évi költségvetése 1-1 milliárd forinttal járul hozzá. Egy tavalyi döntés értelmében több mint ötszáz erdélyi vállalkozást támogatott a magyar kormány mintegy másfél milliárd forint értékben. "Ez egy tartalék a magyar nemzet szempontjából, segítségünkre lehet abban, hogy a magyar gazdaság növekedése tartós legyen és még stabilabb (...)" - fogalmazott a miniszter.

Fotó: kronika.ro