Velencei Biennále - Megnyílt a magyar pavilon
Új típusú szabad teret hoz létre egy ideiglenes kilátó révén a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely Szabadság híd - Új horizontok a városban címmel lesz látható szombattól.
MTI
A nagyvárosi ember számára a szabad terek hiánya, megfogyatkozása is tudatosítja a szabad tér értékét, nélkülözhetetlenségét - emlékeztetett a kiállítás csütörtöki szakmai megnyitóján a magyar pavilon nemzeti biztosa, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója. Fabényi Julia hozzátette, hogy az időszakos szabad tér a legújabb kori lelemények közé tartozik: futóversenyek, biciklis felvonulások, közös aktivitások definiálnak újra és engednek át időlegesen városi tereket egyes közösségeknek.
Yvonne Farrell és Shelley McNamara, az idei biennále főkurátorai arra biztatták a nemzeti pavilonokat, hogy a FREESPACE (Szabad tér) tematika mutassák be saját szabad terüket - mondta el. Fabényi Julia szerint a magyar pavilon kiállítása szó szerint vette ezt a felhívást, hiszen a projekt alapja a Szabadság híd 2016-os spontán "elfoglalása", amelynek köszönhetően egy megszokott hely új, megélhető értéket kapott néhány hétre.
A kiállítás kurátorai a Kultúrgorilla tagjai: Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva voltak, a magyar pavilon fölé a projekt idejére felépített kilátót a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) tervezte. Oravecz Júlia köszöntőjében hangsúlyozta, hogy "a város közügy, ám ezt néha elfelejtjük". Ez manifesztálódott 2016-ban mikor egy közlekedési felújítás miatt lezárták a Szabadság hidat, és a helyszín pillanatok alatt közösségi térré, piknikek, találkozások, jógaórák helyszínévé vált. Egy nagyobb ívű társadalmi folyamat lenyomata ez: mutatja, hogyan gondolkodunk a városról, hogyan változik a közösségi terekkel kapcsolatos felfogásunk - emlékeztetett a Oravecz Júlia, aki szerint a hídon nem volt helye ideológiáknak, de akik ott voltak, mégis spontán és proaktív módon kifejezték, hogyan gondolkodnak a városi térről. Pongor Soma elmondása szerint a pavilon átriumában létrehozott építészeti installációval átélhetővé kívánták tenni a kiállítás fő üzenetét: a szabad tér élményét.
A felhasznált anyagok jelzik az ideiglenességet, valamint azt, hogy a kilátó elvileg bárhol bármikor felépíthető, az építmény felső szintje pedig színével, formájával is megidézi a Szabadság hídon létrejött téri helyzetet - fűzte hozzá. A pavilon első termében egy teljes teret betöltő video- és hanginstalláció látható, amely azt mutatja be, hogyan változott meg a budapestiek gondolkodása a várossal kapcsolatban; felidézve korábbi, más jellegű hídfoglalásokat is: 1990-ben a taxisblokád zárta le, 2004-ben pedig az EU-csatlakozást ünneplendő borították két napra fűvel a Szabadság hidat. A kiállításhoz személyes hangú rövidfilmek is tartoznak, melyekben nyolc riportalany - részben szakmabeliek, részben civilek - beszélnek arról, mit gondolnak a "szabadsághíd-jelenségről".
A magyar kiállítás megnyitóján részt vett Csiszár Jenő, Magyarország milánói főkonzulja és Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója is. A Velencei Építészeti Biennále kiállításai és kísérőprogramjai a szakmai és sajtónapok után szombattól november 25-ig várják a közönséget.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
