Pesti Srácok

A svédek már a vaskorban főztek sört

A svédek már a vaskorban főztek sört, erre utalnak azoknak a csíráztatott magvaknak az elszenesedett maradványai, amelyekre svéd régészek bukkantak.

MTI

Az ország déli részén feltárt magleletek nagy mennyiségű, valószínűleg ünnepi lakomákra és eladásra szánt sör gyártására utalnak - írták a kutatók az Archeological and Anthropological Sciences színű szaklapban. "Olyan területen találtuk az elszenesedett magvakat, ahol a település egy különálló részében helyezkedtek el az alacsony hőmérsékleten működő szárítókemencék. A leletek a 400-600-as évekből származnak, ezek a sörgyártás legkorábbi bizonyítékai Svédországban" - írta közleményében Mikael Larsson, a Lundi Egyetem kutatója, aki régészeti növénytannal, archeobotanikával foglalkozik.

PestiSracok facebook image

Régóta tudják, hogy a sör a világ sok táján volt az ősi társadalmak fontos terméke. Jogi iratok és képek alapján Mezopotámiában már akár Kr.e. 4000-ben is főzhettek sört. Mivel azonban az északi régiókban a középkor előtti időkből - nagyjából 1200 előttről - nincsenek írott források, a sör ősi főzésének csak növényi bizonyítékaira hagyatkozhatnak.

"Gyakran találunk gabonamagvakat az ásatási helyeken, de igen ritka, hogy olyan környezetben, ami arról tanúskodna, hogyan dolgozták fel őket. Ezeket a csírázott magvakat egy alacsony hőmérsékleten működő kemence körül fedeztük fel, ami arra utal, hogy malátát készítettek belőlük sörfőzéshez" - magyarázta Larsson.

A sör két fázisban készül: először malátát állítanak elő, ezután jöhet a főzés. A malátakészítés úgy kezdődik, hogy a gabonamagvakat bevizezik, hogy kicsírázzanak. Ezalatt az enzimek a magvak fehérjéit és keményítőjét fermentálható cukorrá alakítják át. Ha elég cukor képződött, a csírázást hőkezeléssel állítják meg, kemencékben szárítják ki a magvakat: ez történhetett az uppakrai leletek esetében.

"Mivel a vizsgált kemencét és az elszenesedett magvakat olyan helyen találtuk, ahol több hasonló szárítókemence is volt a környéken, de semmi olyasmi, ami lakóhelyekre utalna, valószínű, hogy a település egy elkülönült helyén folyt a sör nagy volumenű készítése" - mutatott rá a tudós. Az északi régióban csak két másik helyen találták meg a sörfőzéshez szükséges maláta készítésének nyomait, az egyik Dániában van és 100-ra nyúlik vissza, a másik a svéd Öland tartományban található és 500 körül használhatták.

Fotók: The Koz Times. HeritageDaily

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.