Pesti Srácok

Médiatörténeti pillanatok lepik el a a margitszigeti víztoronyot

Az egykori Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda múltjából mutat be számos emblematikus mozzanatot és médiatörténeti kuriózumot a Hogy volt?! - Pillanatképek a magyar közmédia történetéből című kiállítás, amely a margitszigeti víztoronyban látható.

MTI

A tárlat vasárnapi megnyitóján Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar televíziózás 65. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a magyar rádiózás és televíziózás legfontosabb állomásait és eseményeit korabeli felvételekkel, fotókkal, installációkkal és izgalmas médiatörténeti relikviákkal mutatja be.

PestiSracok facebook image

Tavaly egy iskolai vándorkiállításon mutatták be a közmédia archívumának médiatörténeti fotóit, hogy a diákok megismerkedhessenek a televíziózás és rádiózás történetével.

A médiatörténeti képek között megtalálhatók azok az 1958-ban készült fotók, amelyek a Magyar Televízió rendszeres próbaadásainál használt egyik közvetítő kocsit és a kamerákat ábrázolják. Bemutatják a Kossuth rádió 1968-as új műszerszobáját és egy 1953-as felvételen a Magyar Távirati Iroda akkor felavatott székházának egyik munkaszobáját is.

Az egykori legendás sportriporter, Szepesi György több fotón is látható: egy 1952-es felvételen a Magyar Rádió mikrofonja mögött közvetít egy mérkőzést, míg egy 1980-ban készült képen a labdarúgó világsztárt, Pelét kíséri a Népstadionban. Az anyagban szerepel egy 1959-es kép a kor gyereksztárjáról, Kovács Eszterről, amint A pancsoló kislány című dalt énekli, de számos más hírességről is látható portré, mások mellett Ruttkai Éváról és Latinovits Zoltánról, Czigány György zongoraművészről, Kodály Zoltánról vagy Karinthy Ferencről.

A médiatörténeti kiállítás mellett a víztorony másik szintjén a Margitszigeti Szabadtéri Színpad alapításának 80. évfordulója előtt tisztelegnek az elmúlt 80 év legszebb pillanatképeivel. Kiemelt figyelmet kapnak a margitszigeti közpark természeti és épített értékei. Hangsúlyosan jelenik meg a Margitsziget szimbolikus épülete, a 107 éves víztorony történelme is. A kiállítások szeptember 30-ig látogathatók.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)