Pesti Srácok

Száz év plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Tolongó idők címmel a magyar grafikai plakát első száz évéből látható válogatás a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, csütörtökön nyíló időszaki kiállításán.

MTI

A tárlat az MNM jelentős, csaknem 45 ezer darabból álló plakátgyűjteményéből válogatva azt mutatja be, hogy a fejlődés bűvöletében élő modern magyar társadalom mit láthatott - 1890 és 1989 között - az üzenőfalon: újdonságokról, lehetőségekről, szükség- vagy kényszerhelyzetekről - mondta Berényi Marianna, az MNM kommunikációs és stratégiai osztályvezetője a csütörtöki megnyitót megelőző sajtóbejáráson.

PestiSracok facebook image

Kuti Klára, a kiállítás projektmenedzsere hozzátette, hogy a válogatásban 120 plakát látható, amelyek három témát járnak körül: a gazdaság, kereskedelem és ellátás hirdetményei után a szabadidő eltöltésére és szórakozásra hívó hirdetményekkel, végül pedig a tömeg és a hatalom "plakátnyelvét" bemutató falragaszokkal találkozhat a közönség. Kitért arra, hogy a tárlat metaforikus címével azt akarták érzékeltetni, hogy a gyorsan változó, rohanó idő nemcsak a jelenkorra jellemző, több mint száz éve is ezzel élt a modern ember.

A kiállítás úgy fogja át ezt az időszakot, hogy a tematikus szigetek egyszerre szeretnék megragadni száz év gondolatát.

Kuti Klára felidézte: a 19. század második felében a modernizálódó magyar társadalom "hihetetlen" fejlődésen ment keresztül és "örült ennek a fejlődésnek". "Minden vonzónak tűnt, ami új és gyors" - mondta. Ennek a korszaknak az egyik legszebb terméke a grafikai plakát - mutatott rá, hozzátéve, hogy a kiállítás első része erről a fejlődésről szól.

A "sikertörténetet" bemutató anyagban egyebek mellett látható az első pesti hengermalmot, az Orion gyárat, Dreher Antal "sörkirály" serfőzdéit és Mauthner Ödön vetőmag világcégét reklámozó plakát. De az alumíniumipart vagy a szénbányászatot népszerűsítő falragaszok is szerepelnek az anyagban - sorolta Dragan Traian, a kiállítás kurátora. Hozzátette: a falakon látható anyag mellett a monitorokon kronológiai sorrendben további plakátokat láthat a közönség, illetve a válogatáshoz kötődő tárgyakkal színesítik a tárlatot.

Az anyagban az egészségvédelemmel, a munkairányítással foglalkozó, a szabadidő eltöltését körüljáró színház- és filmplakátok is szerepelnek - tette hozzá. A tárlat utolsó egysége pedig a tömeg és a hatalom "plakátnyelvét" mutatja be, azt hogyan szólította meg és hogyan ábrázolta a plakát a sokaságot, az ország népét.

Az anyagban többek között Konecsni György, Tóth József, Jeges Ernő, Pál György, Földes Imre, Haranghy Jenő, Pólya Tibor, Faragó Géza, Manno Miltiádész és Bíró Mihály munkái láthatóak.

Fotó: funzine.hu

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.