Pesti Srácok

Tizenöt év után újra megnyitják a belgrádi Nemzeti Múzeumot

Másfél évtizedes zárva tartás után csütörtökön újra megnyitják a Nemzeti Múzeumot a szerb fővárosban, a belgrádi közönség pedig a négyszázezres gyűjtemény mintegy négyezer műkincsét tekintheti meg a nyitókiállításon.

MTI

A Nemzeti Múzeum gyűjteményének legrégebbi darabja négyszázezer éves, a legtöbb műkincs viszont az időszámításunk előtti 7. századtól a 20. századig terjedő időszakból származik. Látható lesz például a régészeti gyűjtemény, amelyben egy négyszázezer évvel ezelőtt élt előember állkapocsdarabja jelenti a fő látványosságot, a múzeum éremgyűjteményében pedig a térségben talált legrégebbi, az időszámításunk előtti 6. századból származó vert pénzek is helyet kaptak. A ritkaságok között lesz látható az első szerb királyi család, a Nemanjicsok dinasztialapítójának, Nemanja Istvánnak a pecsétje, amely az egyetlen bizonyítottan fennmaradt emlék a szerb nagyzsupántól, valamint a Miroslav-evangélium is, amely az egyik legjelentősebb és legrégebbi szerb írásos emlék.

PestiSracok facebook image

Adam Crnobrnja, a Nemzeti Múzeum kurátora a szerbiai sajtónak elmondta, hogy igyekeztek kiválogatni a legrégebbi, legritkább és legszebb műkincseket, olyan darabokat, amelyeket még nem láthatott a belgrádi közönség, azokat a tárgyakat, amelyeket mindenkinek meg kell ismernie. A földszintről felfelé haladva juthat el a látogató az őskortól a modern korig, az első emeleten a középkort, a másodikon a jugoszláv és a szerb festészet legnagyobb alakjait, valamint néhány külföldi művész alkotását, a harmadikon pedig 1950-ig terjedő időszak műkincseit mutatják be. A kurátor magyarázata szerint megosztották a műkincsgyűjteményt a Kortárs Művészetek Múzeumával, amely tavaly nyílt meg - szintén több éves zárva tartás után -, és az 1950 után keletkezett műveket ott tekinthetik meg a látogatók.

A belgrádi Nemzeti Múzeumot 2003-ban zárták be az épület rossz állapota miatt. A felújítás azonban nem kezdődött el azonnal, így az utóbbi tizenöt évben az épület tovább pusztult, a rossz körülmények miatt pedig több műkincs is megsérült. A restaurálás során az épület külső és belső szerkezetét is felújították, valamint korszerűsítették a raktár- és a kiállítóhelyiségeket, illetve korszerű biztonsági-, világító- és szellőzőrendszert építettek ki.

Kép: turizmus online

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.