Pesti Srácok

Világok harca - A The Expanse című sorozatról

Leírták már jó páran, elöljáróban pedig mi is leszögezzük: a Syfy csatorna az utóbbi évtizedek legjobb sci-fi sorozatát tette le az asztalra a The Expanse-szel. Ezért is érthetetlen, hogy a Battlestar Galactica lezárása óta a tudományos-fantasztikum nyákos középszerében dagonyázó tematikus csatorna már a 3. évadja után elkaszálta ezt a remek szériát . Aggodalomra még sincs ok, az Amazon ugyanis bejelentette, hogy felkarolta a sorozatot, így várhatjuk a folytatást. Ennek örömére pedig összeirkáltunk néhány gondolatot a The Expanse eddigi évadjairól.

MAPET – 061.hu

Persze azt értjük, mit jelent az, hogy kis költségvetésű rétegsorozat, csak azt nem, miért fékezett habzású szappanoperákat néznek inkább a népek az olyan spéci szériák helyett, mint amilyen a The Expanse. A Trónok harca-terjedelmű regényfolyam, James S. A. Corey Térségének tévés adaptációja szinte aprópénzből készült, ehhez képest roppant meggyőző a látványvilága. Is. Az írói álnév voltaképpen két szerzőt rejt: Daniel Abraham és Ty Franck (George R.R. Martin segédje) a realisztikus, elképzelhető jövőpanorámát felszkeccselő klasszikus sci-fi regényeket idézve énekelték meg űroperájukat, és a sorozat készítői sem felejtették el lefejteni a Star Wars-ízű mesehabot, így aztán az űrjelenetes hanghatásokat leszámítva (az űrben nem hallani a sikolyod, ugyebár) a kozmosz fizikáját is valószerűen ábrázolták.

PestiSracok facebook image

A történet játszótere a 23. századi Naprendszer, amelyben a jövő emberisége természetéből fakadóan nem adja fel permanens küzdelmét, hogy végül felszámolja önmagát és teljes erőből létezése mátrixfalába csapódjon. A hatalomért vagy a túléléséért folytatott hidegháború három frakció között zajlik: az ember működése révén már élhetetlenebb, de még csúcshatalomnak tekinthető Föld riválisa a független Mars kupolakolóniája, amely a terraformálásról szőtt álmai közepette kicsi, de erős katonaállamként védi érdekeit a rendszerben. Eközben az aszteroidaöv, illetve a külső bolygók alacsony vagy mesterséges gravitációban élő bányásztársadalma a függetlenségért és a túlélésért küzd. Amíg a kihasznált övbéli munkások vére és verejtéke a két nagyhatalom infrastruktúráját és fegyverkezését szolgálja, náluk a tiszta víz és levegő mindennél értékesebb. Az elnyomás és a lenézettség ugyanakkor megszülte az ellenállást is, a Külső Bolygók Szövetségével pedig a status quo megkapta harmadik pillérét.

A feszült helyzetben a háború kitörésének veszélye fenyeget, amikor feltűnik egy rejtélyes társaság, vele pedig egy idegen eredetű, veszélyes és rejtélyes, ugyanakkor varázslatos anyag, a protomolekula, amit természetesen biofegyverként hasznosítana az acsarkodó emberiség. Az első évadban az űrhajóját terrortámadásban elvesztő főszereplő, James Holden próbál kis csapatával életben maradni és válaszokat találni, míg a Földön Crisjen Avasarala, a bolygót irányító ENSZ női politikusa piszkos hatalmi harcokba merülve vív élet-halál harcot a békéért. Az Övben a ceresi nyomozó Miller az egyik legbefolyásosabb földi család eltűnt örökösének a nyomába ered, miközben egy készülődő anarchista forradalom nehézfiúival is meggyűlik a baja. Thomas Jane talán élete alakítását könyvelhetné el a szereppel, ha az 1922 c. filmben nem ment volna nemrég ennél is nagyobbat.

A könyv zseniálisan kidolgozott karakterei közül az övé a legizgalmasabb, Jane pedig tokkal-vonóval hozta a cinikus, kőkemény és életunt klasszik noir-figurát. Bár a 2. évadra a szereplőgárda legtöbb tagja ráérzett a szerepére, a szétviszkizett hangú Shohreh Aghdashloo (Avasarala) és az övbéli anarchistát játszó, a The Terror-sorozat hajóskapitányaként is remekelő Jared Harris mellett sajnos több szereplőről is kiderül, hogy pályatévesztő. Noha idővel a szívünkhöz nőnek, a Rocinante "kapitánya", azaz Holden (Steven Strait), és a szerelő Amos (Wes Chatham), valamint a 2. évadban feltűnt marsi amazon Bobbie (Frankie Adams) helyére akár az Orion űrhajóNSZK-s kamu kozmonautái beugorhatnának. Ám mégha a színészkedés minősége olykor szabotálja is a pallérozott dramaturgiát, a karakterek ízig-vérig emberi döntései, kusza kapcsolataik, gyarlóságuk és sebezhetőségük mindenek felett áll a fordulatokban gazdag cselekményben.

A regényben a gravitációs viszonyok miatt igen nyúlánk övbéliek a sorozatban éppen úgy festenek mint a földiek vagy marsiak, ami sajnálatos, ám a szűk költségvetés nem tette lehetővé a testarányok érzékeltetését. Talán az anyagiak miatt megoldhatatlan vizuális trükközés miatt, talán más okból, az alkotók több olyan bónusszal is gazdagították az adaptációt, ami megoldhatatlan lett volna a forrásműben. Az egyik ilyen az övbeliek nyelve (belter creole), ami a regényben pusztán egy dialektus, a sorozatban azonban komoly energiákat öltek abba - elsősorban a brit Jared Harris - hogy létrehozzanak egy új, számos nyelv angol kiejtéséből összeartikulált jövőbeli akcentust.

A The Expanse az utóbbi évek legerősebb sci-fi sorozata abszolút hihető világgal, fordulatos és izgalmas történettel, a sufnituning ellenére remek látványvilággal és fényképezéssel, sikeresen beültetett műfaji implantátumokkal, mint a film noir vagy a horror, valamint összetett karakterekkel, amelyeken csak némileg ront a sokszor középszerű színészi játék. Reménykedünk benne, hogy a Syfy által elkaszált széria az Amazon gondoskodásában végigkíséri majd a kilenc részesre tervezett könyvsorozatot. Addig is tűkön ülve várjuk a megmentett negyedik évadot.

Képforrás: Syfy

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.